2015. február 21., szombat

Dögrovás

Nem emlékszem, mikor voltam utoljára ilyen cefetül. Úgy tűnt, megúszom. Mindenki kidőlt körülöttem, de még akkor sem gyanakodtam, amikor Gergőt is elérte. Kivártam a megfelelő alkalmat, összeszedtem mindenkitől, amit tudtam, és amikor Gergővel kiírt a gyerekorvos táppénzre, kiválogattam a legszebb dolgokat és ágynak estem.

Félórás váltással ráz a hideg és ömlik rólam a víz. Ugatva köhögök, állandóan fújnom kell az orrom. Lázam is van (vagy csak volt, nem tudom, nem mérem, mert úgysem veszek be rá semmit). Fáj a derekam, de nagyon. Sajog az egész hátam fekve is. Tegnap egész nem nem tudtam felkelni, csak este segítettem Gergőt lezuhanyoztatni, de közben ültem a fürdőszobaszőnyegen.

Ma kénytelen leszek összeszedni magam, mert jönnek Péterhez a Monopolys srácok játszani. Akármilyen szarul vagyok, olyan nincs, hogy legalább a konyhát-nappalit ne kapjam össze fogadóképessé, és ne mossak föl, ha jönnek hozzánk. Ez annyira jellemző, hogy amikor itt a hétvége agonizálásra, pont akkor jönnek hozzánk mindkét nap. Holnap is jönnek, igen. Péter gimis oaztálytársáék. Vége a pihenésnek. :(

2015. február 12., csütörtök

Mégis

Most, hogy megpecsételtem a blog sorsát, megtáltosodni látszom. Hirtelen felindulásból elkezdtem írni az elmúlt hónapokról a titkos helyre, mert rájöttem, hogy a levegőben hagytam.

Látok a statisztikában olyan blogot forrásként, amit nem ismerek, és zártságából adódóan nem is látok. Ez nem baj, nyilván oka van, nekem is van zárt blogom, ami nem tartozik a külvilágra, de azért érdekelne, ki mindenki jár erre és főleg, hogy miért. :)

2015. február 10., kedd

Szünet

Nem tudom, miért van, de mostanában hanyagolom ezt a blogot. Nem arról van szó, hogy nem történik semmi, de annyira hétköznapi, hogy én is unnám leírva. Mindeközben a fejemben pörögnek a gondolatok és a tervek, de azokat meg nem tudom leírni, mert nincs egységes kép, csak gondolatfoszlányok.

Abban szinte biztos vagyok, hogy ebben a formában nem tudom folytatni, mert az egész blog koncepciója nem folytatható úgy, ahogy szeretném. Ez a hazajöttem, itt vagyok kezd elfáradni. Sok témán túlhaladtunk, pl. a babakocsis városnézéssel sem tudok már mit kezdeni. Valamit szeretnék, valami mást, csak még nem állt össze a kép. Szeretném azt a sok mindent, ami foglalkoztat, valami egységes rendszerbe foglalni. Valami olyasmit szeretnék, amiben helyet kapna a feng shui, a vegakaja, a véleményem a dolgokról, de ez a blog ehhez tűl személyesen indított. Aztán lehet, hogy visszatérek ide is, ha van valami olyan mondandóm, ami meg majd oda nem való. :)

A lényeg az, hogy mostanában azért vagyok csendben, mert nem tudom, hogy milyen formában folytassam. Ha összerántottam, szólok. Addig vagy jövök ide, vagy nem. :)