A szomszéd Zitáék fürdőfelújítása jó ürügyet szolgáltat a lustaságra. Tele a folyosó sitteszsákkal (elvileg szombaton viszik el), minden csupa finom por, még a csukott ajtó alatt is bejön. Ami nem, azt meg behordjuk a cipőinken. Úgy döntöttem, nem töröm magam, inkább megvárom a felújítás végét. Gondolom, mondanom sem kell, hogy nem esik nehezemre a dolog. Mivel nem tudom kivinni a szárítót a folyosóra, az utóbbi időben nem mostam, mert nem látom értelmét a lakásban teregetni. Arra ráérek télen. :) Vasárnap vagy hétfőn úgyis megyünk anyuékhoz, majd ott mosok. Igen, képes vagyok áttcipelni a szennyest fél Magyarországon. Az utóbbi időben magamhoz képest furcsa dologkra vagyok képes (vagy éppen alapdolgokra nem képes), de már kezdem megszokni. Kis rumli nem rumli. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése