Az utolsó szabad hétvége és ami előtte volt

Csütörtökön ülök az oktatáson, rápillantok a mobilra. Nem fogadott hívás az óvodából. Közben látom, hogy Péter írt facebook-on (menő munkahelyen wifi is van, bizony ám), hogy azért hívtak, mert Gergő füle fáj, alvás után menjünk érte. Kiszámoltuk, hogy ha pontosan 1 órakor abbahagyja a dumát a pasi, akkor kilövünk (2 lánnyal megbeszéltük, hogy elhozzuk az Árpád-hídig), ehhez képest csúsztunk pár percet. Esély sem volt odaérni a Madarász Viktor utcába rendelési időben -azaz rendelési időben odaértünk volna, de 30 perccel a rendelési idő vége előtt már nem vettek fel beteget...-, úgyhogy az ügyeletes kórházba mentünk, ami jelen esetben a János Kórház volt. Utaztunk egy keveset.  Kiderült, hogy az óvodában azon kívül, hogy fájt a füle, folyt is belőle valami. Klassz. Az orvos megállapította, hogy felsőlégúti megbetegedés folyományaként kialakult egy faszányos középfülgyulladás, ami ki is fakadt. Írt antibiotikumot, mellé Nasivint javasolt, és este ihat 8-10 kortyot, ha szomjas és fáj a füle, hogy kiegyenlítődjön a nyomás. Azóta nem nagyon fáj, de iszik rendesen.

Amikor meséltem, hogy szerda éjjel is fájt a füle (éjjel cseppentettem bele kövirózsa cseppet, és mivel reggel már nem fájt, láza sem volt, elvittük óvodába), és elkezdtem mondani, hogy mit adtam neki, befejezte a mondatomat, hogy biztosan Nurofent, és közben bólogatott. Elképedtem, hogy miért kellett volna belenyomnom a Nurofent, amikor nem volt láza, de ezt nem mondtam ki hangosan, csak befejeztem a mondatomat, hogy kövirózsa csepp volt az, amit kapott. Ekkor nem mondott semmit, csak a vizsgálat végén, amikor megkaptuk a receptet és megbeszéltük, hogy mehetünk kontrollra a Madarász Viktor utcába vagy a János Kórházba is, azért odavágta, hogy a kövirózsa cseppet nem tartja mainstream kezelési módnak. Így, ezekkel a szavakkal. Hümmögtünk, megköszöntük a szolgálatait és eljöttünk.

A hét utolsó napjai és a hétvége nagyjából abból áll, hogy reggel és este eljátszuk a Hogyan vegyük rá Gergőt, hogy önként és dalolva -esetleg némi zsarolást bevetve- bevegye a gyógyszert, mert ha egy kicsit is erőszakoskodunk, kihányja? című egyfelvonásos tragikomédiát. Mindemellett teljesen vidám, életerős, változatlanul kétemberes. Hétfőn még tuti nincs óvoda, és a kedd is necces, mert szeretném, ha addig itthon maradna, amíg tart az antibiotikum, de majd meglátjuk.

Következő hétfőn szülői értekezlet, én pedig nem tudok menni...

Ui: Kiosztottam meghívókat a másik bloghoz, akinek megtaláltam és/vagy emlékeztem az e-mail címére. Ha nem kaptál, de találkoztunk, beszéltünk vagy valamilyen módon már kommunikáltunk a blogon kívül és be tudlak azonosítani, és amennyiben kérsz meghívót, légyszi írj az oldalsávban lévő cuccon keresztül.