Tegnap aláírtuk a papírokat. Olyan része is volt, hogy a munkaadó nem szerepelhet előzetes engedély nélkül semmilyen nyilvános felületen, úgyhogy visszamenőleg átírtam Cégre, ahol eddig megemlítettem, ezután pedig csak ezt fogom használni.
Tegnap volt az eligazítás, bértárgyalás (haha... inkább bérelfogadás), ismerkedés, orvosi vizsgálat, fénykép készítése a belépőkártyához. Ez utóbbi elég vicces volt. Kaptunk egy papírdarabot, amit ki kellett tölteni a megfelelő helyen az adatainkkal, és amin volt egy kétjegyű szám vastag fekete filccel. Egyesével kellett a kijelölt fal elé állni, a papírdarabot pedig úgy kellett magunk elé tartani, mint rabosításkor az azonosítószámot. Annyira komikus volt az egész, hogy mindenki úgy vigyorgott, mint a vadalma. Kíváncsi vagyok a képekre. :) Próbáljátok ki! Írjatok valamit egy darab papírra, és kérjetek meg valakit, hogy fényképezzen le benneteket! Kizárt, hogy bárki komoly tud maradni, amikor maga elé emeli a papírt. Péter azt kérdezte, oldalról is lekaptak-e minket, mert úgy lett volna az igazi.
Ma folytatódott az oktatás. 3 különböző archiválással foglalkozó részleg vezetőjével ismerkedtünk meg. Mindegyik elmondta, az ő részlege mivel és hogyan foglalkozik. Érdekes volt, nem azt mondom, de mivel egyik sem az volt, ahova én kerültem, a végére eléggé elveszítettem az érdeklődésem. Végül a mi vezetőnk elengedett minket, mert holnap úgyis találkozunk, majd akkor elmondja, amit ő szeretne. Örültem, mert nagyon jöttem volna már haza.
Hazafelé az ellenkező oldali buszra szálltunk fel. A szerencsétlen busz előbb elment a garázsba, majd onnan visszafelé jövet megálltunk a Cég mellett, ahol tulajdonképpen fel kellett volna szállnunk, csak átmentünk a kereszteződésen. :) Szétnéztünk Óbudán. Nem lesz annyira gáz a be- és hazajárás, csak ki kell tapasztalni, mikor kell elindulni. 1 megálló az 1-es villamossal, aztán kb. 100 a 118-as busszal. Még mindig jobban jártam, mint az, akinek Csepelről, Pesterzsébetről, Pestszentlőrincről kell bejárnia ugyanide. Eldugulok.
Annyira nincs mostanában mivel foglalkoznunk, hogy úgy döntöttünk, nem húzzuk tovább, hanem tegnap belekezdtünk a 90 napos programba, már ami a táplálkozást illeti. Tegnap fehérjenap volt, ma keményítő. Nem egyszerű, mert nem készültünk fel rá alaposan, hanem egy családi hétvége folytán kiürített hűtővel kezdtük el, de holnap szénhidrát nap lesz, lehet enni pizzát. Alig várom! :) Venni kell egy halom gyümölcsöt meg magot, mert utána gyümölcsnap lesz. Magok nélkül nem élem túl. Főleg Péter nem. :)
Egyébként a Kunigunda útjára kerültem és a magasabb bért kaptam meg. Apró örömök az életben. :)
Valamiért mostanában nem kapok értesítést az új bejegyzésekről, így már csak a "Cég" álnév mögé bújtatott történetet ismerem. Meglepődtem, hogy végül erre indultál, mert eddig olyan eltökéltnek tűntek a bejegyzéseid az egyéb potenciális tevékenységekkel kapcsolatban.
VálaszTörlésNyilván lehet számos érvet hozni pro és contra is, azt hiszem, most két olyanra van nagyobb szükséged, ami az új helyzetből fakadó feszültségre és izgalomra adhat némi vigaszt:
1. A gyerekek roppant alkalmazkodók. Ügyesen átvészelnek mindent, tudnak alkalmazkodni és a délutáni menetrendben kevésbé gyakorlott apukákat is secperc alatt be tudják törni. Persze mi vagyunk a felnőttek, a mi dolgunk mérlegelni, hogy mi az, amihez érdemes alkalmazkodnia, mert esetleg talán jót is tesz, ha szokja az új helyzetet és mi az, ami hátrányára válik és nem szolgál az épülésére.
2. A másik jó gondolat mostanra már nem tűnik annyira ideillőnek, így most hanyagolom is. De a lényeg, hogy ha tudod a történetet azzal a könnyedséggel kezelni, hogy ha ez Gergőnek, Péternek, vagy Neked olyan helyzetet teremt, ami a Ti harmóniátokat hosszú távon veszélyezteti, akkor tényleg ki lehet lépni a helyzetből. Az embernek megvannak a prioritásai, egy családban a közös prioritások és ezeket szem előtt tartva talán könnyebb a közös nevezőt is megtalálni.
Na jó, most hagytam abba a kéretlen bölcselkedést... :S
Még egy kérdés: ha úgy érzed jobbnak, van rá lehetőség, hogy műszakot válts?
Ha egyszer betettek egy műszakba, nem hiszem, hogy lehet variálni. Főleg azért nem, mert nagyobb a kereslet a délelőtti iránt, azok közül is sokan kerülnek majd délutánosba. Nem is szeretném a délelőttöset, már ez a pár nap is felborította a családi menetrendet.
VálaszTörlésAz egész csak februárig tart, azért is mentem bele, hogy próbáljuk meg. Egyébként én is meglepődtem magamon, hogy belementem. Arra jutottam, hogy így arra is tudok pénzt gyűjteni, amit igazán szeretnék a későbbiekben,
Nekem tetszik az utolsó mondat és kommentek között is az utolsó mondatod, Ági :) nézzük a pozitív oldalát... ez ágis :D :P
VálaszTörlésMuszáj, különben beülök egy sarokba és sajnálom magam. :)
VálaszTörlés