Kövezzen meg érte bárki bátran, de jobban rá tudok pörögni a St. Patrick napra, mint március 15-ére, pedig semmi okom az ünneplésre. Egy kicsit sem vagyok ír, a hajam színét csalással értem el, és ebben nem motivált az asszimilálódásra való törekvés. :) St. Patricknak sem tulajdonítok nagy jelentőséget; a kereszténység elterjedésében való közreműködése nem hoz lázba, a kígyók kiutasítását pedig nem hiszem el. :) A lényeg nem is ez, hanem a két ünnep megünneplése közti különbség. Amíg mi egy valós történelmi eseményt képtelenek vagyunk normálisan, egyformán megünnepelni, addig az írek ezen a napon egységesen átalakulnak koboldokká, tetőtől talpig zöldbe rántják magukat, mindenki csápol, boldog, önfeledt és ... nos, igen... estére lerészegedik. Persze, ez utóbbit nem csak a mai napon teszik. :)
Néhány éve már bevett szokás, hogy március 15-én Salgótarjánban ébred a család, és az időtől függően kirándulunk vagy nem. Most is megpróbáltuk, kiautóztunk a Somoskői várhoz, hősiesen felcaplattunk a tetejére, de néhány kötelező fotó után megfutamodtunk. Nagyon hideg volt. A legrosszabb a szél volt. Nemsokára húsvét, az is jó alkalom a kirándulásra. Majd akkor megyünk újra. Nem lehet megunni.
Másnap a hó alól kellett kivakarni az autót. Nem akar a tavasz megérkezni, pedig már nagyon várjuk. Még én is, aki köztudottan szeretem a telet meg a havat. Nem panaszkodom, az idén igazán szép telünk volt, hó is volt rendesen. Nemsokára átállunk a nyári időszámításra. Tavaszt kérek!
Mára ír menüt terveztem póréhagymalevessel, Irish Stew-val és morzsás almával, de ahhoz tegnap be kellett volna vásárolni. Elég sűrűre sikerült a nap, megszavaztuk az ír menü elhalasztását. Ünneplés gyanánt ellátogatunk a Beckett'sbe, ahol terveink szerint meghallgatjuk a srácokat, de előtte felkapjuk Csöpit a reptéren. Ha eléri az ajkai buszt, akkor könnyes szemmel integetünk utána, ha nem, akkor visszük a Beckett'sbe. Persze, ha nem bánja. :) Gondosan kiválogattuk a zöld ruhákat, ha elég bátor leszek, a fejembe nyomom a koboldkalapomat, és indulhat az este.
St. Patrick nap 2008. Tavaly nem kerültem megörökítésre. :)
Mindegy nekem, mit művelt St. Patrick, szeretem ezt a napot. Jó móka.
Boldog Szt. Patrik-napot! Felvettem a zöld rögbifelsőmet :-)
VálaszTörlésKét órát sétáltunk a városban, óriási volt a tömeg. S a legmulatságosabb egy kisbaba volt, pár hónapos, aki még alig bírja a fejét tartani, fején ugyanilyen koboldkalappal :-) Zabálnivaló volt :-)
Maximálisan egyetértek, sőt hazafiatlan módon gyorsan megbántam, hogy az elő-szt patrik napi hétvégén az ír rendezvények közé beszúrtam a magyar március 15-i megemlékezést. Amúgy a tegnapi nap engem egy otthoni augusztus 20-ra, vagy még inkább egy szilveszter estére emlékeztetett a sok dudálással, sípolással. De tény, hogy nagyon élveztük! :)
VálaszTörlésPapírkutyaként a kocsiban hagytam a kalapot... Kicsit erőtlen volt a Beckett's St. Patrick napi megmozdulása. Volt mindenféle koboldos kiegészítő, de nem volt az igazi a hangulat. A legjobb egy 50+ társaság volt a pub közepén: ültek, ettek, fejükön, nyakukban, fülükben (ez utóbbi egy LEDes fülbevaló volt) koboldos-írzászlós cucc, de nem pörögtek túlságosan. Úgy néztek ki, mint egy osztálytalálkozón, ahol kötelezően a nyakukba aggatták a holmikat, ők meg tűrik. :)
VálaszTörlés