Valahogy nem érzem az idén a Karácsonyt. Persze, tudom én, hogy már nincs 2 hét, de valahogy nem tudok úgy rápörögni, mint eddig. Valószínűleg az sem segít, hogy eddig összesen egyszer jutottam el tematikus helyre (Vörösmarty tér, 2 héttel ezelőtt). Szerdán délelőtt a Kerekítőn karácsonyi dalokat (is) énekeltünk, beszéltünk róla, hogy az utolsó foglalkozás Karácsony előtt 5 nappal lesz, de akkor sem olyan az egész, mint máskor. Annyira nem, hogy ugyan klasszikus adventi koszorút sosem készítettem, hanem inkább asztaldíszt, de idén még azt sem.
Próbálkozom elkapni a fonalat. Dekorációkat nézegetek (amikor van időm), és amikor Gergő alszik (azaz nem a Minimax-ot vagy Thomas valamelyik részét kell nézni, és a picurrádiót is kikapcsolhatom :D), azonnal a TV Paprikára kapcsolok. Tele van karácsonyi menüvel. Szerencsére. Ha a karácsonyi hangulatot nem is hozta meg egyelőre, de abszolút pozitív hatása van a táplálkozásunkra. Kedden este végignéztem Jamie Oliver és Nigel Slater karácsonyi/szilveszteri/újévi ötleteit, azóta csak főzök meg sütök, pedig hétvégén kimaradt a piac, ezáltal elég kevés alapanyag van/volt itthon. Jó, hogy holnap már szombat van és megyünk a piacra, mert már tényleg nincs miből főznöm. :)
Azért valamennyire segít ezen a karácsonytalan érzésen a TV Paprika. Lassan ahhoz is kedvem lesz, hogy nekiálljak a bejgliknek, ha már megint megígértem az egész családnak (igen, még a húgom anyósának is, mert bolond vagyok :D), hogy ezt én vállalom. Ők süssenek mást, aztán cserélünk. ;) Annál is inkább el kellene kezdeni, mert idén gesztenyéset is szeretnék sütni. Kedden beszélt róla az egyik szomszéd lány, és egészen felpiszkálta a fantáziámat. Még akkor is érdekel, ha alapvetően nem szeretem a gesztenyét. Kis mennyiséggel kezdek, aztán meglátjuk, kell-e valakinek.
Amellett, hogy nem kapott el a karácsonyi láz, minden nap megriaszt, amikor Gergővel kinyitjuk az adventi naptár aznapi ablakát és/vagy látom a szembeszomszéd lány számlálóján, hogy milyen kevés nap van hátra. Csak azt nem tudom, mikor fogok bejglit sütni. Főzni tudok, amikor Gergő alszik vagy éppen elfoglalja magát valamivel, de azt ott lehet hagyni, ha menni kell, a bejglit viszont nem. Legalábbis azt a változatot, amit én szoktam sütni, azt nem lehet, mert nem kell keleszteni a tésztát, hanem minél gyorsabban tölteni, tekerni, és elkezdeni sütni. Nem egyszerű ez...
Mondanám, hogy csak el kellene menni ajándékokat vásárolni, máris jönne a hangulat, de ez sem jó, mert csak a gyerekek kapnak ajándékot, azokat pedig már beszereztük. Kellene egy fa, fel kellene díszíteni hamarabb, hátha az segítene...
Addig meg itt van a világvége. Buliba megyünk. Viszünk magunkkal törölközőt, hátha stoppolni kell. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése