2014. június 14., szombat

Az első igazi óvodai betegség

5 hónapot kellett várni rá (várta a fene...), ami szerintem elég jó ahhoz képest, hogy mindenki azzal ijesztgetett, hogy ha óvodába kerül Gergő, állandóan beteg lesz. Nem így történt. Igaz, hogy valamikor tavasz elején itthon töltött egy hetet, mert nem látott ki a takonyból, de azt nem az óvodából szerezte, hanem kb. mindenhonnan, mert akkor ez volt a divat.

Most torokgyulladás van soron. Ezt biztos, hogy az óvodából hozta, úgyhogy hivatalosan ez az első óvodai betegség. Nem vártam, de értem én, hogy egyszer ennek is el kellett jönnie.

Tegnap reggel 38°C lázzal ébredt. Nem gondoltam, hogy csillapítani kellene, mert egyrészt nem akartam elnyomni, amíg nem látja az orvos, másrészt ez még nem a csillapítandó kategória. Kezdésre mentünk az orvoshoz, aki torokgyulladást állapított meg. A kezelésre vonatkozóan azt a tanácsot adta, hogy kapjon Nurofent, ha felmegy a láza, a torkát pedig fújjuk Tantum Verdével. Pont mindkettő volt itthon, úgyhogy legalább a gyógyszertárat kihagyhattuk. Nurofen olyannyira van itthon, hogy ez még a legelső. 3,5 év alatt annyit fogyasztott belőle, hogy talán még most is marad belőle.

Le kellett mondani a mára tervezett grillezést, pedig nagyon vártuk. Egyrészt Gergőnek nyugalom kell, másrészt semmi szükség rá, hogy összefertőzze a többi gyereket. Itthon vagyunk, várjuk a vihart (napok óta), felváltva fetrengünk a kanapén vagy az ágyon Gergővel, akinek étvágya gyakorlatilag nulla, aktívsága hullámzó. Most alszik. Persze, hogy alszik, miután elég korán kelt, mert jó sokat aludt este és tegnap napközben. Ma is produkált egy 38,8°C-os lázat, amit határesetnek minősítettünk, és miután a fejét is fájlalta, kapott Nurofent. Kérte, hogy menjünk aludni. Ez volt majdnem 2 órája. Azóta alszik. Sokat alszik.

Pelenka nélkül alszik. Igen, éjszaka is. Igaz, hogy tegnap délután annyira kiütötte a betegség és a láz, hogy arra sem ébredt fel, amikor bepisilt, úgy kellett felébreszteni, mert nem volt alatta védőcucc, de mára virradóra nem történt baleset. Az is igaz, hogy minden tőlünk telhető óvintézkedét megtettünk. Amikor közölte, hogy nem kér pelenkát, hanem kisgatyában szeretne maradni, belegyezteünk, de azzal a feltétellel, hogy akkor a saját szobájában kell aludni, mert a nagyágyra kicsi a védőcucc. Felajánlottam, hogy alszom vele. Bedobtam az új -Aldiban leárazáson lőtt- Star Wars-os lepedőt. Elfogadta a feltételeket, úgyhogy pelenka nélkül vonultunk a szobájába. Éjfél körül felriadtam, kijöttem zuhanyozni. Kettő perc után jött utánam méltatlankodva, hogy egyedül hagytam. Odabújt Péter mellé focit nézni, én lezuhanyoztam, megmértük a lázát, kellett Nurofen, ivott, sikerült elvinnem pisilni, majd folytattuk az alvást. A szobájában. Hajnali 2 körül egyszer még kijött, de viszonylag gyorsan sikerült visszacsábítani aludni. Reggel szárazon ébredt, visszaaludt Péterrel a nagyágyon (bátrak voltunk), de akkor sem történt baleset. Most is pelenka nélkül alszik. Nem várom el tőle, hogy szárazon ébredjen. Nem esem kétségbe, van mosógép, nyár van, minden megszárad pillanatok alatt. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése