2014. június 24., kedd

Az élet szép

De régen csináltam ilyet, pedig nem ám csak azok a dolgok vannak, amiket mostanában itt megörökítek, csak azok jönnek ki. Hibás módon.


Gergő teljesértékű óvodás. Megvolt az első évzáró, az előadást végigcsinálta, pedig készek voltunk arra, hogy megunja vagy elfárad. Nem így történt; a kis süni aktív tagja volt a csapatnak. Néha még most is belekezd valamelyik dalba vagy mondókába, amit akkor tanultak.

Enyhülni látszik a Thomas-Angry Birds-Bogyó és Babóca trió uralma. Végre. Mostanában elsőként Zümit kéri (ez nagyon aranyos), Caillou-t (régi, visszatérő kedvenc), Gyrllus Vilmos Maszkabál albumáról szinte bármit és az Én elmentem a vásárba félpénzzel kezdetű örökbecsűt a Kolompos előadásában. 


A feng shui az életem részévé vált. Már az sem érdekel különösebben, hogy ezért hülyének vagy bolondnak néznek. Nekem jó ez és kész. Sok felismerésen vagyok/vagyunk már túl az eddig eltelt majdnem 1 év alatt, és még lesz egy csomó. Sosem lesz vége.

Lassan, de biztosan haladok az elképzeléseim megvalósítása felé. Lassan, mert elég göröngyös az út. Teljesen egyedül megyek az úton, ha valaki feltűnik, csak azért teszi, hogy elémgördítsen valamilyen akadályt, megpróbáljon lecibálni az útról vagy visszalökni. Nem hagyom.

Nemsokára megyünk nyaralni. Nem tudom, mi lesz, mert az elmúlt évekhez hasonló projektbe vágunk bele: anyuval. Annyi a különbség, hogy nem egyetlen apartmanba leszünk bezsúfolva. Meglátjuk. Meghúzzuk a határokat és akkor talán minden jó lesz. Éljen a naivitás! :)

Ma végre esik az eső. Az elmúlt napok szárazsága után ez most nagyon kell. Tegnap olyan sokáig kellett túrnom a homokban, hogy megfelelően vizes legyen a sütéshez, hogy Gergő addigra megunta és elment csúszdázni. Az más kérdés. hogy ez az eső elmossa a délutáni közös fagyizást úszóscimbi Sáráékkal és talán a holnapi óvodai vízipisztoly csatát az Olimpiai parkban, de most akkor is kell ez nekünk.

Nem tudom, ide tartozik-e, de most ideteszem azt a fogadalmat, hogy befejezem a magyarázkodást, legalábbis megpróbálom. Ha ilyesmin kaptok, szóljatok! Csinálom/csináljuk a dolgainkat úgy, ahogy nekünk jó és/vagy helyesnek tartjuk, de igyekszem leszokni arról, hogy ezt mással is elfogadtassam.

Most pedig rendezkedek kicsit a lakásban, mert -többek között- azért is vagyok ilyen vidám, mert azon ritka alkalmak egyike van éppen, amikor teljesen egyedül vagyok pár órán keresztül. Takarítani pedig csak ilyenkor lehet rendesen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése