2014. augusztus 25., hétfő

Közmunka

Nem bírok aludni. Kattog az agyam. Harmadik napja kattog. Pénteken hívtak fel a munkaügyi központtól, hogy szeptembertől lehet menni közmunkára a Céghez archiválni szeptembertől februárig. Holnap kell bemenni a munkaügyi központba a közvetítős papírért, aztán kedden a Céghez interjúra. Basszus, interjús ruhám sincs, de ez csak most jutott eszembe, erre eddig nem is gondoltam. Különben is... hogy kell felöltözni egy közmunkás interjúra?

Tudom, ha az embernek nincs munkája, fogadja el, ami jön, de azért basszus, ez nem éppen ideális. 8 óra. Az azt jelenti, hogy reggel bedobom Gergőt az óvodába, este pedig éppen beesek érte, mielőtt mindenki hazamenne. Jó esetben. Rosszabb esetben februárig nem tudok érte menni vagy nem tudom bevinni. Péter sosem vitte még és sosem ment érte. Ez az én dolgom. EZ AZ ÉN DOLGOM! Szeretem, hogy az én dolgom. Ez a mi időnk Gergővel, kialakultak a szokásaink. Ilyenkor beszélgetünk. Komolyan annyira szarul állunk, hogy helyette egy poros irodában kell archiválnom -számomra- kicsit sem érdekes akármiket 8 órában minimálbérért?

Nem vagyok boldog, de félek, ha nemet mondok, kihúzom a családi gyufát... :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése