2010. október 1., péntek

Szabadnap

Péternek van egy halom szabadnapja. Mivel nyáron nem voltunk sehol, csak anyuéknál, akkor meg nem vett ki szabadságot, jól felhalmozódtak. Ez egyáltalán nem baj, hiszen a szabadidő mindig jól tud jönni. Múlt héten próbálta beosztani őket. Nem készülünk ugyan arra, hogy januárig szemtől szembe találkozunk a gyerekkel, mindenesetre december végét kivette. Még mindig volt jó pár nap, amit ki kellett venni. Az egyik ilyen a mai volt. Voltak terveink, mindig vannak, de alig a fele fért bele. Ellustálkodtuk az időt, ami abból a szempontból hasznos, hogy Péter (is) kipihenhette magát. Már az esti filmek alatt elkezdte. Amíg pihent, nekiálltam kreatívkodni. Gyorsabb, egyszerűbb, tisztább munkára gondoltam, ehelyett hiába pepecseltem vele majdnem hajnali 4-ig, ma délelőttre még maradt néhány apróbb simítás. A délelőtt azt jelenti, valamivel dél előtt sikerült felkelnem a hosszú hajnal miatt. (Még így is én voltam a gyorsabb kettőnk közül. :D) Persze, hogy később indultunk el itthonról, ezáltal később is értünk haza, így amit itthoni programnak terveztünk, abból semmi nem lett.

Voltunk viszont sütizni. Már régen kíváncsi voltam a Horváth cukrászda új épületére, és nem utolsósorban a emeletére, annak is a termékeire. Designcukrászat. Jól hangzik. Jó is. Nem az én tisztem, hogy reklámozzam a helyet, de régen ettem ilyen finom mignon-t. Cukorcipő volt a tetején. :) Pont erre volt szükségem egy ilyen esős-szeles-borús-barátságtalan időben. Kacérkodtam a kávéivással, de a héten már lecsúszott egy, és az éppen elég. A gyerek így is felnyomja a vérnyomásom. Ha nem ő, akkor nem tudom, mi. Rá tippelek, hiszen nagyjából együttélésünk kezdetétől nem kávézom, és a vérnyomásom magasabb, mint valaha. Tegnap 110/75 volt. Nocsak! A végén még ember lesz belőlem kávé nélkül is, és nem zombi. :)

A gyerek alvás-ébrenlét fázisai tökéletesen elkülöníthetőek egymástól. Azt is tudom, mikor ébred. Óriási bulival adja a világ tudtára. Sejtem, ha kint lesz, ugyanennek hangot is ad majd. Remek lesz. :))

Annyi minden történik velünk mostanában, leírva, elmesélve mégis olyan unalmasnak tűnik. Pedig zajlik ám az élet, mi is teszünk-veszünk, intézkedünk.

Kiderült, hogy 2011 elején két újabb baba érkezik az ismeretségi körünkbe. Úgy néz ki, az egyik szintén kisfiú. Lesz itt bandázás nemsokára. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése