Túlélünk. Nem tudom, meddig tart még ez a hőség, de már nagyon unom. Tiszta szerencse, hogy Péter szabadságon van, és mehetünk mindenfelé, különben már régen megőrültem volna. Annyira meleg van odakint, hogy az árnyékban sem lehet meglenni a játszótéren, úgyhogy egy jó ideje már nem voltunk lent. Nyaralás óta kb. kétszer. Ha nem lenne itthon Péter, akkor sem mennénk le. Nem hiszek abban, hogy mindenáron le kell vinni a gyereket a játszótérre, ha esik, ha fúj, ha kánikula van. Persze, az is igaz, hogy itt van nekünk az erkély, ahova ki lehet menni, ha éppen nem süt oda a nap (egész délelőtt és kora délután, illetve estefelé, amikor már máshova sem). Itt szoktunk levegőzni virág- és zöldséglocsolás közben. Szigorúan Gergőé a hagymák meglocsolása, a földből kihúzása, és piros paradicsomok leszedése. Nagy buzgalmában leszedett két zöldet még az elején, akkor megbeszéltük, hogy nem úgy kell, hanem meg kell várni, amíg piros lesz. Nem narancssárga. Piros. Már mutatja a virágtartón, ha szóba kerül. Mutatom. Ilyen. És kopogtatja a mutatóujjával a piros virágtartót. :)
Csütörtökön itt volt a védőnő. Régen nem látta már Gergőt; utoljára talán a kétéves státuszvizsgálaton. Múlt hét előtt összefutottunk a játszótérre menet, és gyorsan bejelentkezett. Nem bántam, mert volt pár kérdésem, amiért nem hívtam volna föl, de ha már így alakult, hogy eljött, megkérdeztem. Megkérdeztem pl., hogy baj-e, ha Gergőt kicsit sem érdeklik a mesék. Ezt a húgom gyógypedagógus sógornőjének is feltettem, akik a múlt héten itt voltak, és mindkettőjüktől azt a választ kaptam, hogy egyáltalán nincs ezzel baj, őt más köti le. Mondta a védőnő, hogy lassan majd elkezd szerepjátékozni. Meglepődött, amikor mondtam, hogy már nagyon régen szerepjátékozik a mozdonyokkal, szituációt játszik el velük, látott/hallott jeleneteket ültet át gyakorlatba. Azt mondta, ez is bábozás, nemcsak konkrétan az ujjbábok érnek. Ennek megörültem, mert azok sem érdeklik.
Csütörtökön megyünk a bőrgyógyászhoz. Igen, anyu is bőrgyógyász, nem arról van szó, hogy direkt máshoz megyünk, de így alakult. Egy ideje felfedeztünk néhány dudort (egyre több) Gergő jobb felkarján. Először azt hittem, szúnyogcsípés, de nem akart elmúlni. Gergő elnevezte pöttynek, és folyton piszkálta. Anyu itt volt a hétvégén, megállapította, hogy uszodaszemölcs (éljen, ez még nem volt), és mondta, hogy inkább itt menjünk el a volt kolléganőjéhez, mert az már késő, mire hozzá (anyuhoz) eljutunk, műszer meg nem volt nála.
A kánikula ellen légkondis helyekre járunk, közben jól feltérképezzük a kiárusítást. Szenzációs dolgokat lehet kifogni így a végén. Sok helyen 70%-os leárazás is van. Tegnap vettünk Péternek egy farmert a Marks&Spencerben 3200 Ft-ért. Ennyiért a Tescoban sincs. Ha Gergő felébred, szerintem ma is megyünk.
Hát, így vagyunk. Közben végzem a tanfolyamot, jegyzetelek, tanulok, várom, hogy átültethessem a gyakorlatba. Jó ez. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése