Amikor 3-án éjjel megérkeztem anyuék házához, Berci éppen csak meg nem köpködött. Megvetően rámnézett -esküszöm, hogy tud ilyet-, és nagy ívben elkerült. Hozzám sem szólt. Jelezte, hogy igazán nem szép dolog ilyen hosszú időre eltűnni, ráadásul rendszeresen. Tulajdonképpen igaza van.
Akármilyen sértődős, azt belátta, hogy ha nem jön közelebb, nem lesz simogatás. Egyre közelebb merészkedett, és este már én voltam a párnája.:)
Azóta is így vagyunk. Nem egyfolytában, hiszen időnként el kell intéznem ezt-azt, és néha a várost is elhagyom, de már nem vagyunk rosszban. Amikor hazaérek, mindig észreveszem a macskaformájú nyomot az ágytakarón. Ma el kellett mennem a munkaügyi központ szervezett előadására. A macskanyom meleg volt, onnan tudtam, hogy a délelőttöt ott töltötte Berci. :)
Éjszaka két variáció van: Berci bent alszik és hajnalban ki akar menni, vagy kint alszik és be akar jönni. Nincs mese, ugrani kell, különben nemcsak mi nem alszunk, hanem az egész lakótelep. Keservesen tud panaszkodni.
Szerintem már érzi, hogy egy időre megint elválunk. Nem sokáig, de pontosan én sem tudom, meddig. Holnap reggel megyünk Kaposvárra, hogy az unokaöcsém megszületése előtt megtanuljuk, mit hova kell tenni, mit hogyan szeret a húgom, hiszen utána be lesz osztva, hogy ki mikor segít a háztartásban, hogy neki csak a babával kelljen törődni. Az nem segítség, ha 5 percenként megkérdezzük, mi a teendő. Megyünk tanulni. Jó lesz.:)
Berci apura lesz bízva, aki -mármint apu- csak a baba megszületése után jön utánunk, hogy megnézze az unokáját. Izgalmas időszak ez. Az igaz, hogy nehéz mindezek mellett bármi mást megszervezni, de majd annak is eljön az ideje.
Pont a napokban jutott eszembe, hogy vajon nekünk kijut-e még valaha egy háziállat tartásának luxusa (szegény halainkat ilyen szempontból nem veszem "emberszámba"). Jó dolog egy ilyen értelmes lénnyel osztozni a mindennapokon.
VálaszTörlésEgészen kicsi koromtól kisebb-nagyobb megszakításokkal voltak háziállataink. Kutya, macska, teknős, olykor mindez egyszerre. Kell egy szőrcsomó, amit/akit néha meg lehet simogatni. Főleg, ha ő is akarja.:)
VálaszTörlésFájdítod itt a szívem... az én macskám sem "beszélt" velem, amikor először visszalátogattunk. Bőgtem. Aztán másnap reggel hozott egy madarat, ajándékba - még jó, hogy sikerült is elengedni a kis fiókát, megúszta az "ajándékozást".
VálaszTörlésEgyetértek. Szegény Andris szokott rendszeresen kutyáért könyörögni, de csak azzal tudom bíztatni, hogy hátha találunk egy olyan szomszédot, aki megengedi, hogy alkalmasint megsétáltassuk a kutyáját. Szerencsére a nővéreméknél be lehet pótolni az ilyen irányú hiányunkat: van 4 kutya, sok-sok macska, 1 nyúl, két hörcsög és még ki tudja, mik... :)
VálaszTörlésSzerencsére én még nem kaptam hasonló ajándékot. Nem is tudom, fog-e Berci egyáltalán madarat vagy bármit. Borzalmasan el van kényeztetve, a macskakaják között is válogat. Szerintem azt sem tudja, mit kell csinálni egy tollas madárral.:) Na, jó, ez azért túlzás.:)
VálaszTörlésPix, unokatesóm nagy macskabarát. Amikor kiköltözött a -most már- férjéhez Németországba, vitte magával a perzsamacskáját. Persze, kocsival költözött, úgy könnyű volt.
VálaszTörlésMi miatt nem mertek kutyát és/vagy macskát tartani?
Egyrészt albérletről-albérletre költözünk, a jelenlegi helyen nem is akar a főbérlőnk állatot látni. Fogalmam sincs, hol leszünk két év múlva és amíg nem a saját házamban lakom, addig nem akarok felelősséget vállalni egy állatért. Most pedig nem lenne szívem minden karácsonykor, meg nyaraláskor és néha máskor is idegenre hagyni, márpedig a magyarországi és egyéb utakról nem mondok le. Szóval egyelőre nem az első a fontossági listán, de egyszer talán eljutunk oda is... :)
VálaszTörlésÓ, ezt így végig sem gondoltam, pedig tök logikus. Már a kérdésért is szégyellem magam.:(
VálaszTörlés:) Ne szégyelld magad, mindenkinek mások a szempontjai és jelen pillanatban nagyon is helyénvaló, hogy a hugoddal vagy elfoglalva és nem az én állattartási problémáimon filózol. :)
VálaszTörlés