A húgom egy angyal. Vagy tündér. Vagy csak egyszerűen egy nagyszerű csaj. Hihetetlen módon viseli a terhességét. Tulajdonképpen nem is a viseli a legjobb szó. Nem tudok olyan tevékenységről, amiben akadályozta volna a pocakja a 9 hónap alatt. Közel 2 héttel ezelőtt azért jöttünk Kaposvárra, hogy az utolsó napokban megtanuljuk, mit hogy csináljunk, amikor majd a baba megszületése után egyedül kell helytállni, ha segíteni jövünk.
Ez a 2 hét nem volt mindig felhőtlen. Adott 3 nő, mindegyikük saját háztartást vezet, saját szokásrendszerrel és főzési technikával. Ez alapvetően nem lenne gond, mivel egy ideig működik a kimondatlan megállapodás, pár napig nem nehéz alkalmazkodni. Azt hiszem, nem kell bemutatni egyetlen háztartást vezető nőnek sem, hogy mi történik akkor, amikor a meglévő szabályokat (amelyeket a lakásban lakó nő alakított ki), a másik kettő megpróbálja a saját szájíze szerint átalakítani és/vagy kiegészíteni. Igen, ilyenkor robban a bomba. Persze, óvatosan, hiszen a kismamát nem idegesítjük. Volt egy feszült nap, meg- és átbeszéltünk. Azóta semmi gond, óvatosan lépegetünk a tojáshéjon.:)
Érthető módon mindenki türelmetlen és kíváncsi. Mindenkinek megvan a saját tippje vagy tippjei. Nekem is volt már több, de szépen sorban mind elmúlt. Már nincs, hiszen nem sok variáció maradt. Holnap reggel Évi bevonul a kórházba a csomagjával, és még aznap, de legkésőbb szerdán megindítják a szülést. Persze, ha addig magától nem akar kibújni a kislegény.
Tehát még a héten nagynéni leszek. Ez is elég furcsa, de az még ennél is furcsább, hogy a húgom anya lesz. Hogy micsoda? Nemrég érettségizett, és csak tegnap volt a diplomaosztója. Most meg anya lesz. Egy kisfiú anyukája. Huh...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése