Kikészít ez a nyár. Jobban mondva nem emelném ki a nyarat. Kikészítenek ezek az évszakok. Semmi sincs akkor, amikor lennie kellene, akkor viszont igen, amikor nem kellene. Jó, OK, a kánikula az abból a szempontból jókor volt, hogy inkább nyáron legyen, mint télen, de lehetett volna hosszabb és kevésbé dögletes. Tudom, semmi sem jó nekem, folyton nyafogok.
Elsősorban nem is magam miatt szeretném a rendes és tisztességes nyarat, hanem Gergőért. Hetek óta nem voltunk lent rendszeresen a játszótéren, csak néhányszor, azt is hirtelen felindulásból, amikor éppen elviselhető volt az idő. Elviselhető alatt azt értem, hogy képesek voltunk még szuszogni a melegtől, nem kapott fel és/vagy döntött le a bicikliről a szél, nem zuhogott az eső. Ezek közül nem egyszer akár kettő is megvalósult egyszerre. Most éppen csak szél van, de az olyan, hogy az erkélyre nem mertem kiengedni Gergőt. Ennek megfelelően nem is aludt el ebéd után (velem ellentétben, aki aludt 10 percet, amíg a gyerek eljátszott a mozdonyokkal :D), és amikor már lélekben felkészültem, hogy kimarad az alvás, és korai fürdetés lesz, fél 2 körül bejelentette igényét az alvásra, és tényleg elaludt.
Mikor lesz olyan igazi nyár, amikor kellemesen süt a nap és tacsakosra izzadás nélkül tudunk eltölteni pár kellemes órát a levegőn? Jó lenne még az idén. Lehetne pl. a jövő hétvégén.
Ha ez a bezártság nem lenne elég ok a normális nyár iránti igényre, itt vagyok én is a semmilyen kedvemmel. Napok (hetek?) óta olyan vagyok, mint mosott szar. Élek, létezem, teszem a dolgom, játszom Gergővel, de annyira nincs teljesítő- és állóképességem, hogy az már kezd aggasztóvá válni. Simán lehet ez is az időjárás miatt, bár nem akarok mindent erre fogni.
Azért is szeretnék rendes nyarat, mert így nem tudom, hogy lesz nekünk szép paradicsomunk a ládában. A hagyományos paradicsomon is van már egy termés (meg néhány virág), a fürtösön pedig több fürt (és sok virág), de nem tudom, hogy lesz belőle szép piros paradicsom, ha nem kap elég napfényt és/vagy szétzilálja az orkánerejű szél. Valamelyik este az előszobában aludt mindkét paradicsom, mert féltem, hogy nem érik meg a reggelt deréktörés nélkül.
Pakolni is szeretnék az erkélyen (vettünk egy újabb tárolódobozt a maradék virágföldnek meg egyéb cuccnak, ami még az erkélyt dekorálja), de locsolni is alig merek kimenni, nehogy a korlátnak csattanjak egy nagyobb széllökéskor.
Borzasztó ez. Tudom, lehetne rosszabb, de ez akkor is borzasztó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése