Nem szeretnék csatlakozni azon külföldről hazatért magyarok táborába -még, ha most nyafogós hangulatban vagyok is-, akiknek semmi se jó, de az tény, hogy vannak olyan dolgok, amiket elsajátíthatnánk nyugati embertársainktól. Ilyen például a szelektív szemétgyűjtés. Nagyon tetszik, ahogy Írország áll a témához. Minden háznak van hagyományos és szelektív kukája, ez utóbbi a papír- és fémhulladéknak, de mostanában előkerültek a szerves hulladék tárolására való kukák is. Az embereknek természetes, hogy külön gyűjtik a szemetet, a gyerekek is automatikusan tudják, mit hova kell dobni. Amikor egy háromgyerekes ír családnál vállaltam helyettesítő bébiszitterkedést, és 4 éves kislány kérdezés nélkül megmutatta, hol a zöld kuka, amikor meglátta a papírdobozt a kezemben. Tudta, hova kell dobni, és mivel a kert hátsó részében volt, megmutatta nekem. Ez neki természetes.
Nincsenek ilyen nagy igényeim, nem feltétlenül kell minden háznak külön zöld kuka, bár jó lenne. Egyelőre viszont azzal is kiegyeznék, ha visszakerülne a ház szelektív kukája onnan, ahova elszállították. Először azt hittem, csak a mi kis kukánk tűnt el. Gondoltam, sebaj, majd elviszem a papírjaimat a Lövölde téri színes kukákhoz. Aha, persze. Tegnap észrevettem, hogy azok is eltűntek. Most akkor mi van? Végre kezdett megvalósulni, vagy inkább elkezdődni a szelektív hulladékgyűjtés, az emberek -legalábbis, aki akarta-, megtanulta, mit hova kell dobni, erre eltűnnek a gyűjtők.
Egyelőre a konyhapult félreeső részén gyűjtöm a papírhulladékot, és várok. Nem tudom, mire. Talán van valahol a környéken egy szelektív kuka. Nem szívesen dobom a papírt a hagyományos kukába. Már úgy megszoktam a válogatást. Ma is nyaff.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése