Korábban írtam róla, hogy kilóg(ott) a lábunk az úszásról. Egyre telítődött a pohár, végül amikor éppen kicsordult volna, Sáráéknak is elegük lett. Elővették az általam a neten talált helyek listáját, és közelebbről megvizsgálták azt, amelyik mindkettőktől megközelíthető távolságra van, és jónak tűnik. Átment a vizsgán, úgyhogy vasárnap már mi is bevonultunk. Reméltem, hogy sikerül olyan helyet találni, ami reggel vagy kora délelőtt kezdődik, hogy ne nagyon vágja taccsra a napot. Sikerült. Reggel 9-kor kezdődik ez is, csak szombat helyett vasárnap. Ez lényegében mindegy, csak akkor igényel extra szervezést, ha hétvégén elutazunk, de ezzel sincs nagy gond, mert nem havi bérletet veszünk, hanem alkalmasat. Még szokni kell. Van olyan, ami sokkal jobb, és olyan is, ami jobb volt az előző helyen, de bízom benne, hogy csak meg kell szokni.
Ami jobb:
Közelebb van. Egyelőre nem tervezem, hogy bkv-val menjek, ha Péter valami miatt nem tudna jönni (ahogy most vasárnap is), de egy kis sétával ez is megoldható. Talán később, ha Gergő már képes hosszabb távot megtenni a lábán, de most még semmiképpen.
Van külön férfi és női öltöző. A régi helyen az apukák az egyik csoportszobában, az anyukák pedig a gyerekmosdóban öltözhettek állva. Nem tudom, a férfi részlegen mi a helyzet, de a női öltözőben van egy járóka is, hogy ne csámborogjanak el a gyerekek, amíg öltözünk.
Nagy a medence. Feszített víztükrű, nem kell iszonyatos magasra emelni a gyerekeket, ha ki akarjuk tenni őket a szélére. Gergő simán kimászik, ha Péter a talpa alá rakja a karját.
Nem havi bérlet van, hanem 1, 4, 8 vagy 10 alkalmas bérletet veszünk (nem biztos, hogy pont ilyenek vannak... majd megnézem pontosan, és javítom, ha szükséges). Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ha nem tudunk menni, nem kell a pótlás miatt görcsölni, hanem addig megyünk, amíg tart a bérlet. A régi helyen macera volt, hogy ha kimaradt egy alkalom, akkor abban a csoportban nem lehetett pótolni, mert nem engedte a rendszer. Szerintem maradt is bent alkalom, amit még tavasszal hagytunk ki, mert nem tudtunk máskor menni. Itt ezzel nincs gond. Ha nem tudunk menni, legközelebb lehúzzuk a soron következőt.
Egy lány körbemegy a foglalkozás alatt, és minden gyerekről készít egy víz alatti fotót. Nem kell a gyereket produkáltatni, csak egy merülés és kész. A régi helyen felvonult egy nő vagy pasi egy bőrönd méretű géppel, idétlenkedett mindenféle derítővel (nem biztos, hogy így hívják, nem nagyon értek hozzá) meg vakuval, aztán olyat kép lett, hogy egyszer sem kértünk belőle. A víz koszos volt, a kép homályos. Ezzel szemben itt tiszta a víz, és a telefon méretű géppel szuper képet lőtt a lány.
Tiszta és megfelelő hőmérsékletű a víz. Ezt nem is fejteném ki bővebben, mert csak felhúzom magam a régi csapat bénázásán.
Ami jobb volt:
Hiányzik a családias légkör, hogy névről ismerte mindenki egymást. Ha nem ott kezdtünk volna, ha ezt szoktuk volna meg, biztosan nem hiányozna. Gondolom, megszokjuk, és ez sem lesz gond.
A foglalkozást tartó lány lehetne erélyesebb. Megszoktuk a régi helyen, hogy ott a lány állt a medence szélén, onnan vezényelt. Ha kellett, mutatta egy babán a gyakorlatot. Itt a lány bent van a vízben. Teljesen más. Nem mondom, hogy rosszabb, csak furcsa. Állítólag van másik lány is, aki kevésbé halk szavú. Kíváncsi vagyok rá.
Jó lesz ez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése