Tele van a net meg a facebook (ami szinte egy és ugyanaz :D) mindenféle farsangi fánk recepttel, én meg napok óta azon agyalok, mikor kellene kipróbálni (de előtte megkeresni) azt a receptet, ami szerint sütőben is meg lehet sütni a fánkot. Túl nagy motivációt nem éreztem, mert én nem szeretem, de a fiúk miatt rászántam volna magam.
Volna... Kedden valamilyen leves és farsangi fánk volt ez ebéd az óvodában. Lekvárral. Azt hittem, ez lesz az első alkalom, hogy Gergő önként és dalolva megeszik mindent, és én sem kellek hozzá. Nem így történt. Kijelentette, hogy nem szereti a fánkot. A lekvár sem csábította el. Tegnap az IKEAban, amíg Gergő játszóházazott (nem ment óvodába, mert a többiek ostyagyárba mentek délelőtt, de az még neki korai), és már mindent végigjártunk, megkérdeztem Péter, beülünk-e a fánkoshoz. Visszakérdezett, hogy szeretnék-e fánkot enni, mert ő nem szereti. Ennyiben maradtunk, én pedig megkönnyebbültem, hogy nem kell vele túráznom, hiszen a kutyának se kell. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése