2014. február 10., hétfő

Jel

Nem mozgatott meg nagy tömeget a dolog, azért megsúgom, hogy az egyetlen tippelő nem találta el. Mivel más nem próbálkozott a megfejtéssel, megúszom a kreatívkodást, azaz Gergő cuccain kívül másra nem kell rábiggyesztenem a jelét.

Akit érdekel, azért elárulom, hogy a falevelet választotta. Igen, a falevelet. :) Napokig tartott, amíg feldolgoztam. Egyrészt azért, mert eddig még csak nem is hallottam, hogy bárkinek is a falevél lett volna a jele, másrészt egyáltalán nem tudom Gergővel kapcsolatba hozni. Ha nekem kellett volna választani, akkor a katica és a szív közül választottam volna.

Falevél a fogas mellett  az óvodában :)
Az azóta eltelt néhány nap alatt viszont már megszoktam, családtaggá vált a falevél. Gergő abszolút azonosult vele; lelkesen törli a kezét a falevéllel díszített akasztón lógó törölközőbe, sajátjának tekinti a zsákot, amit kapott (ezt sem kellett vinni). Pénteken már kereste a fogmosópoháron a falevelet, amit még nem tett rá az irodavezető lány. :)

Péntek délután óta nyilvánvaló, hogy semmi más nem lehet a jele. Van ugyanis egy kiskefe, amit még Gergő születésekor vettünk, de mivel azóta kissé megnőtt a haja, régen nem használunk. Az utóbbi időben többször elővette a fésűjét, hogy végighúzza a haján, nehogy összegubancolódjon. A fésű és a kiskefe szettben volt, ugyanabban a zsebben tartottuk, és valami miatt pénteken a kiskefét vette elő. Jót nevettünk, amikor megláttuk a hátoldalán a méhecskés díszítést, hogy milyen vicces, mert a Méhecske csoportba jár. Nem is foglalkoztuk vele sokat, nem ez az egyetlen gyerekholmi, amit méhecskével díszítenek. Estefelé viszont valahogy megláttam a díszítést a nyelén, amit korábban nem láttam, mert Gergő fogta:


Csak lestünk magunk elé. Bárkinek mondjuk vagy mutatjuk, mindenki ledöbben. Bevittem az óvodába is, Katát a hideg is kirázta. A szomszédlány sokkot kapott. Félemetes. Két szinte összeegyeztethetelen figuráról van szó, hiszen hamarabb jut eszembe a méhecskével egy virágot, kaptárt vagy mézescsuprot, esetleg egy macit összekapcsolni, mint egy falevelet. Nem tudok mit kezdeni azzal, hogy gondolkodás nélkül választotta a falevelet, majd pár napra rá előszedte az évek óta csendben lapuló kiskefét...

12 megjegyzés:

  1. nagyon is ugye.... a gyertyara nem is mertem tippelni, mert mas jelenetek ugrottak be, amirol ilyenkor keson mar nem beszelunk.... ^_^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úbaz... tényleg... én meg ilyenkor olvasom...

      Törlés
  2. Marcika jele is falevél:) nem ő választotta ugyan - nem volt már más -, de nincs vele baja,

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. (amúgy az én hiperracionális agyam meg csak annyit mond erre, hogy véletlen:))

      Törlés
    2. :))) Alapvetően én is azt mondom/mondanám, hogy véletlen, de ez annyira durván összecseng. :)

      Törlés
    3. szerintem cuki a falevél, olyan költői:)

      Törlés
    4. Már én is megszerettem, és egyre könnyebben rajzolom. :) Tényeg költői. :)

      Törlés
  3. Talán mert meglátta azt a kicsi részletet, amin a felnőttnek csak átfutott a szeme? S emlékszik rá? De akkor is, micsoda sztori!

    Kicsi gyerekre vigyáztam (volt ilyen :-D), megfogta a nyakamban lógó kicsi aranykeresztet, s közölte rá, hogy "repülő".... (Engem pedig ettől rázott a hideg.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Repülő... tényleg... :) Hihetetlen, mire képesek a kicsik asszociálni. Gergőnek is vannak olyan dolgai, ami eszünkbe sem jutott volna, de meg kell adni neki.

      Törlés