2010. szeptember 28., kedd

Alvás

Van úgy, hogy észre sem veszem, hogy itt van. Van úgy, hogy minden mozdulatot többször át kell gondolnom, hogy biztos annyira fontos-e, mint amennyi macerával jár. Így van ez az éjszakai helyzetváltoztatásokkal is. Jó lenne, ha tudnék állva, de legalább ülve aludni. Amint a vízszintes testhelyzet szóba kerül, már minden bajom van, mert tudom, nem fog menni sokáig. Nagy nehezen elhelyezkedem, párna mindenhova. Egy ideig megy, aztán aztán arra kelek, hogy elzsibbadt az oldalam, amin fekszem. Nem csak szimplán kényelmetlen a testhelyzet, hanem konkrétan zsibbad az egész oldalam a fülemtől a bokámig. Nincs mese, fordulni kell. Lehetőleg úgy, hogy Péter ne ébredjen fel. Legalább egyikünk aludjon rendesen. Közel 5 perces vergődés után sikerül megfordulni. Elalszom. Alig telik el 1 óra, zsibbad az oldalam. Fordulok. Aztán újra, és újra. Van, amikor olyan gyorsan áll be a zsibbadás, hogy a másik oldalból még ki sem állt. Nincs más hátra, ilyenkor a hátamra kell feküdnöm, de tudom, ezt a gyerek nagyon nem szereti. Akármennyire nyugodtan pihent előtte, amint hassal a mennyezet felé fordulok, jelzi a nemtetszését. Elhiszem, hogy nem kényelmes neki. Valahogy úgy képzelem szegénynek a helyzetét ilyenkor, mint amikor egy régi képen Coccolino maci két öblítő mellé volt csomagolva. Szegényre valahogy így feszülhet rá a burok.

Nem is teszem ezt vele gyakran, de időnként muszáj. A túlélésért.

Péter nemrég kapott új főnököt, mert az eredeti szülési szabadságra ment. Ma kérdeztem tőle, hogy jól emlékszem-e, novemberben fog szülni a lány. Azt mondja Péter, hogy úgy volt. -Mi van?! Mi történt? Volt valami komplikáció, és november közepe helyett szeptember elején született a baba. Jaj. Gyorsan osztottam-szoroztam, és arra jutottam, hogy alig van időnk. Nem erre készülünk ugyan, mármint a koraszülésre, de minden eshetőséggel számolni kell. Mert mi van akkor, ha.... Persze, ne legyen, de akkor is. Vannak olyan folyamatok, amit nem tudunk sem elindítani idő előtt, sem megállítani, ha elkezdődött.

Már érkezett két tipp a gyermek születésének napjára vonatkozóan, de mindkettőt lehurrogtam. Kizárólag 2011 januárjának első felére vonatkozó tippeket fogadok el. Más lehetőséggel nem számolunk. Más lehetőség nincs. :)

Tavaly megmondtam, hogy 2010-el kapcsolatban nagy elvárásaim vannak. Eddig jól teljesít, de nem kell annyira buzogni, hogy beficcenti a gyereket a végére. Hagyjunk valamit 2011-re is! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése