Múlt hét közepe táján megszületett bennünk az elhatározás, hogy amennyiben marad a napos idő, szombaton kitelepszünk Gödre. Nem volt konkrét terv, csak élvezni akartuk a kertet, a csendet, a jó levegőt. Egymástól függetlenül több ismerősünk fejezte ki a zöldbe vágyódását, így a végén összegyűltünk kb. 10-en. Már csak az kellett, hogy ne romoljon el az idő.
Pénteken elkezdtem aggódni, mert gyülekeztek a sötét felhők, de Péter megnyugtatott, hogy az előrejelzés pont ezt mondta: péntekre hűvösebbet, szombattól viszont újra napsütést. Furcsa mód tényleg megnyugodtam. Mintha az előrejelzés csalhatatlan volna. :)) Ebben az esetben valóban jónak bizonyult; szombat reggelre megérkezett a napsütés.
A tervezett 9 órai indulásból nem lett semmi. Nem is mi lennénk, ha sikerült volna. :) Szerencsére azért mi értünk elsőként a tett helyszínére, így volt időm étkezőt keresni Gergőnek. A ház január óta lakatlan, akkor költöztek ki a bérlők, és még nem találtunk újakat. Mivel egész télen csak minimálisan ment a fűtés, éppen csak annyira, hogy ne fagyjon szét minden, rettenetes hideg volt. Odakint melegebb volt. Jóval. Pont úgy érkeztünk, hogy Gergőnek eljött az evés ideje, így vele a karomban üldözött vadként kerestem a legmegfelelőbb helyet az evéshez. A nappaliban volt/van egy kényelmesnek látszó kanapé, de iszonyú hideg volt a házban, teljes harci díszben sem tudtam fél percnél tovább megmaradni, így az kilistázásra került. Kint melegebb volt, tehát azt kezdtem el kutatni, hogy lehetne megoldani a szabadtéri etetést. Mivel akkor érkeztünk, a kerti bútorok még nem voltak előszedve, letakarítva, így azok sem jöhettek számításba. Végül maradt Kisautó jól bevált hátsó ülése. Úgy látszik, Gödön ez a legjobb helyszín Gergő táplálására. :) Sikerült úgy megoldani, hogy ne sokkoljam túlságosan az első érkezőket, és mire a többiek megérkeztek, már végeztünk. A nap folyamán aztán volt tápszeres-cumisüveges etetés és a végén, amikor magunk maradtunk, egy kerti székes-teraszos is.
Jó kis nap volt. Hétágra sütött a nap, mindenféle sült kétféle módszerrel, a végén a fiúk-lányok pillecukrot pirítottak. :) Mivel minden elektromos volt, azt hittem, reméltem, kimarad a kerti partik szokásos hozományaként megjelenő füstszag, de a szakértők ragaszkodtak a pillecukor nyílt tűzön való pirításához, így megfüstölődtünk. Gergő is. :) Ha még csak füstszaga lett volna...! :) Enyhe női parfüm is körbelengte, valamint egy ismeretlen eredetű női hajszálat is találtunk a ruháján. Alaposan megvizsgáltam, rúzsfolt nem volt a nyakán. :) Hiába, a népszerűség... :))
Hatalmas alvást rendezett a teraszon (mózeskosárban), élvezte az őt körbevevő érdeklődést és hódolatot. :)) Csinálunk még ilyet, mert jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése