Írhatnék akár a frissen bevezetett dohányzási tilalomról, mégsem teszem. Majd később. Maradok az orrszívásnál. Unalmas, tudom. Bocs.
Valamelyik nap beszéltem a Németországban élő unokatesómmal, és szóba került, hogy Gergő taknyos, szívjuk az orrát. Erre olyat mondott, amit még nem hallottam. Neki is van, de egyszer sem használta, mert a férje nem hagyja, ott nem szokás. Az unokatesóm unokatesója (aki nem én vagyok, nem is a húgom, hanem a másik ágról) gyerekorvos, és ő is azt mondta neki, hogy nem szabad szívni, mert annál több termelődik. Nem mondtam semmit, de nem tetszett a dolog. Este aztán beszéltem anyuval, ő azt mondta, hogy ez butaság. Le kell szívni a cuccot, mert nagy bajt okozhat fülben, tüdőben, meg már nem is emlékszem, hol. Na, most légy okos! Mivel határozottan megkönnyebbül Gergő egy-egy akció után, úgy döntöttünk, anyunak hiszünk.
Érdekes, hogy ugyanarról a problémáról teljesen ellentétes vélemény alakul ki egyes országokban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése