Ma reggel megérkezett a hálószobaszekrény. Nem könnyítettük meg a saját dolgunkat, azaz hiába kellett korán kelni, nem tértünk időben nyugovóra. Valamelyik helyszínelő stáb valahányadik ismétlésén aludtam be, Péter még nézte, mert a céges biliárd miatt lemaradt az esti adásról. Helyszínelők nélkül pedig nem élet az élet. :)))
Tegnap (is) festettünk a hálószobában, a festékszag miatt a nappaliban vertünk éjszakai sátrat. Imádom a frissen festett fal szagát (illatát?), de belátom, hogy alváshoz nem ideális. Szerencsére éppen annyi hely van még a nappaliban, hogy ki tudjuk húzni a kanapét. Talán még a konyhában van némi szabad padlófelület, a többi tele van ezzel-azzal. Előtte nem is gondoltunk rá, csak amikor megérkezett a bútor, hogy ez nem IKEA-s, még véletlenül sem lapraszerelt, fogalmunk sincs, hova tesszük. Már javában jártak a fiúk a lifttel fel és le, amikor még mindig nem volt meg a koncepció. Aztán bevillant. Miért ne hagyhatnánk a folyosón? Mindössze két napról van szó, vasárnap jön az asztalos beszerelni a szekrényt. A nap folyamán már többször ellenőriztük, megvan-e a szekrény. Ha meghalljuk, hogy nyílik a liftajtó, már kint is van a fejünk a folyosón. Tiszta szerencse, hogy tényleg csak két napról van szó. :))
Ma befejeztük annak a falnak a festését, ami feltétlenül szükséges a szekrény beállításához, mivel az lesz mögötte, beszerelés után már nehézkes lenne a festés. Örülünk, mert felkenés után is olyanok a színek, amilyet szerettünk volna. Egészen jól haladunk. Még a végén készen lesz a gyerekszoba időre. :)
Még az sem rontotta el a mai nap örömét, hogy másfél órát kellett várni a pizzagolyóra. Mondjuk, nem is javította a hangulatot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése