Húzogatom a szám az eső miatt, és igen fájlalom, hogy nem lehet rendesen teregetni az erkélyen, mert bever az eső, de tulajdonképpen örülnöm kellene, hogy eddig nem ez volt a helyzet. El kell fogadnom, hogy megérkezett az igazi november, csak nehéz. El voltunk kényeztetve az enyhe idővel, és most nyafogunk, amikor ennek vége.
Van azért olyan is, aminek örülni lehet. Tegnap jelentkezett az asztalos. Valamikor a hét közepén hozza a szállító a bútort, ő pedig a hétvége folyamán jön szerelni. Ahhoz képest, hogy azt mondta, kb. 2 hét, amíg a faanyag megérkezik, ez nagyon jó hír. Most mi jövünk, azaz rendbe kell tenni a szekrény helyét a hálószobában. Nem fogunk unatkozni a héten: festünk, pakolunk (amit tudunk), helyet csinálunk, és várjuk a szekrényt. Nagy segítség lesz ez.
Tegnap érkezett egy újabb szállítmány a húgoméktól. Van már babahordó, játszószőnyeg, mózeskosár. A húgom sógornője is küldött egy adag babaruhát. Érkezett egy hintaszék is, a húgom nagy szerelme, de most nem tudják hova tenni. Nálunk jó helye lesz.
Lassan elindulunk az utolsó beszerzőkörútra, és megvesszük a matracot, a fürdőszobai és pelenkázási apróságokat, megrendeljük az ágyneműgarnitúrát. Ma beléptünk a Nyilasba, az elkövetkező 1 hónapot még muszáj bent tölteni a gyereknek. Megbeszéltem ugyan vele, de nem tudom, mennyire érdekli az én nyomorom, azaz kihúzza-e a Bakig. Szeretném. Azt se bánom, ha Karácsonykor akar megszületni, már barátkozom a gondolattal, csak bírja ki a Bak első napjáig. Tudom, vannak ennél nagyobb gondok is az életben, de ha itt a lehetőség, nehéz elengedni.
Egyébként meg minden rendben. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy mostanában szeretné megmutatni magát. Helyezkedik, rendszeresen csuklik, óriási bulikat tart, kirúgja a ház oldalát. A tehetségkutatókat még mindig szereti, véleményezi is, de még nem tudom, melyik a pozitív kritika: a tombolás vagy a csendben és áhítatban való zenehallgatás. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése