Szinte alig írtam le, hogy új rendet vezetett be Gergő, máris felborult. Ez a hét valami borzalom volt eddig. Szeretném azt hinni, hogy a lehűlés közeledtét érezte meg. Jó lenne, mert akkor vége lenne, de nem biztos. Délután vagy alszik, vagy nem. Este nehezen alszik el, éjjel többször ébred, ilyenkor általában nem lehet kikommandózni mellőle, vagy csak nagyon nehezen. Péter reggelente korábban kezdett, buktam a relaxálós időmet. Közben az én fejemen is ül a front; fáradékony, türelmetlen, ingerült vagyok, és ezt minimálalvással nehéz kordában tartani. :(
Hétfőn jelenésünk volt a kiszemelt óvodában. Tisztában vagyunk vele, hogy korai, de mivel nem tartozunk az óvoda körzetébe (alig pár utca, de akkor is...), úgy gondoltuk, időben elkezdünk törleszkedni. Mindkettőnknek nagyon jól megy ez, nem hagyhatjuk az utolsó pillanatra. Egy kedves ismerősünknek (Kata) mindkét gyereke ide járt (a nagyobb most lett iskolás). Megbeszéltük vele, hogy hétfőn találkozunk az óvoda előtt, amikor begyűjti a lányát. Gyalog mentünk, mértük az időt. Erősen kilépve 20 perc alatt ott voltunk, ami szerintem egészen jó. (Ennyit simán kell sétálni a lakótelepen anyuéktól az óvodáig, és ott csak az az egy van.) Kívülről is elég tetszetős az óvoda, de belülről talán még szebb. 2 éve lett felújítva, rendezett, átlátható. Külön tetszik, hogy nem egy nagy öltöző van, hanem 2-3 csoportnak van egy öltözője.
Kata bemutatott minket annak az óvónőnek, aki most nagycsoportosai vannak, azaz ha Gergőt szeptembertől be kell íratni, akkor sanszosan hozzá kerül. Méhecske csoport. Aranyos. :) Az óvónő is kedves, legalábbis abból, amit láttam belőle. Nem volt sok ideje, csak annyit tudott mondani a kérdésünkre, miszerint Gergő járhat-e hozzájuk szerinte, hogy a legjobb megoldás a körzetesítés lenne. Közben Gergő beszabadult a terembe, ahol éppen az ágyakat pakolta az egyik óvónő vagy a dadus. Olyan természetesen viselkedett, mintha az ó csoportja lenne. A gyerekek kedvesek voltak, befogadták, nem küldték ki a kisbabát. :) Ez volt a pont, ahol Pétert végleg megvette az óvoda, ha előtte nem történt volna meg.
Bementünk Katával a lánya csoportjához is. Ők jövőre ballagnak, azaz ha 3 éves kora után kell beíratni Gergőt, akkor ebbe a csoportba van esélye bekerülni. Szívecske csoport. Ez is aranyos. (Nem mondanám mindegyikre, hogy aranyos, mert pl. a Mákvirág csoport nem tetszik. Nyilván nem dobnám vissza, ha az lenne az egyetlen esély a bekerülésre, de szerintem nem aranyos.) Az óvónő kedves, mosolygós, lelkes. Gergő megvette kilóra. :) Biztatott, hogy több olyan gyerek is van, aki nem illetékes területileg. Kérdezte, hogy ha nem az óvoda körzetében lakunk, akkor hol. Felcsillant a szeme, amikor kiderült, hogy a kerületen belül, csak annyira nem közel, hogy ehhez az óvodához tartozzunk. Szerinte sima ügy. :)
Felmentünk az emeletre a vezető óvónőhöz. Nem volt ideje, csak annyira tudott kijönni, hogy megbeszéljünk egy másnapi időpontot. Érzésem szerint elég kimért volt, de nem tudtam eldönteni, hogy nekünk szólt vagy csak az időhiány miatt.
Másnap visszamentünk. Korábban indultunk, hogy ne kifulladva érkezzünk. Úgy döntöttem, hogy az időhiányra fogom a hétfői kimértséget a vezető óvónő részéről, mert egészen másmilyen volt. Kedvesen mosolygott, végighallgatta a problémánkat, és bár nem biztatott annyira, mint a kilóra megvett óvónő, azt sem mondta, hogy nem érdemes megpróbálni. Tényeket közölt. Sok a gyerek a körzetben, most is teljes létszámmal üzemelnek. Azt javasolta, hogy áprilisig várjunk, addigra kiderül, hogy milyen változások lesznek, azaz jövőre vagy csak azután kell Gergőt beíratni.
Áprilisban lesz a nyílt nap, ami minden évben van, és tavaly már el akartunk menni, de a védőnő lebeszélt, hogy csak az új csoportot kapó óvónők vannak ott, meg egyébként is korai. Már bánom, hogy hagytam magam. Nem is értem, hogy sikerült. A vezető óvónő sem értette, hogy miért mondott ilyet, mert állítólag mindenki ott van, és ebből a szempontból nincs olyan, hogy korán. A következőre elmegyünk, akkor már azt is tudjuk, mikor kell beíratni Gergőt. Akkor írunk egy kérvényt a kerületi óvodaközpontba, amiben megindokoljuk, miért szeretnénk, ha a kiválasztott óvodába járna Gergő. Végső esetben ott van a körzetesítés, de az csalás és nekem nem tetszik. :( Ha nincs más megoldás, muszáj lesz, mert ezt azt óvodát akarjuk.
Igen, megint bonyolítani kell a dolgokat, anélkül nem tudunk élni. :)
Kata bemutatott minket annak az óvónőnek, aki most nagycsoportosai vannak, azaz ha Gergőt szeptembertől be kell íratni, akkor sanszosan hozzá kerül. Méhecske csoport. Aranyos. :) Az óvónő is kedves, legalábbis abból, amit láttam belőle. Nem volt sok ideje, csak annyit tudott mondani a kérdésünkre, miszerint Gergő járhat-e hozzájuk szerinte, hogy a legjobb megoldás a körzetesítés lenne. Közben Gergő beszabadult a terembe, ahol éppen az ágyakat pakolta az egyik óvónő vagy a dadus. Olyan természetesen viselkedett, mintha az ó csoportja lenne. A gyerekek kedvesek voltak, befogadták, nem küldték ki a kisbabát. :) Ez volt a pont, ahol Pétert végleg megvette az óvoda, ha előtte nem történt volna meg.
Bementünk Katával a lánya csoportjához is. Ők jövőre ballagnak, azaz ha 3 éves kora után kell beíratni Gergőt, akkor ebbe a csoportba van esélye bekerülni. Szívecske csoport. Ez is aranyos. (Nem mondanám mindegyikre, hogy aranyos, mert pl. a Mákvirág csoport nem tetszik. Nyilván nem dobnám vissza, ha az lenne az egyetlen esély a bekerülésre, de szerintem nem aranyos.) Az óvónő kedves, mosolygós, lelkes. Gergő megvette kilóra. :) Biztatott, hogy több olyan gyerek is van, aki nem illetékes területileg. Kérdezte, hogy ha nem az óvoda körzetében lakunk, akkor hol. Felcsillant a szeme, amikor kiderült, hogy a kerületen belül, csak annyira nem közel, hogy ehhez az óvodához tartozzunk. Szerinte sima ügy. :)
Felmentünk az emeletre a vezető óvónőhöz. Nem volt ideje, csak annyira tudott kijönni, hogy megbeszéljünk egy másnapi időpontot. Érzésem szerint elég kimért volt, de nem tudtam eldönteni, hogy nekünk szólt vagy csak az időhiány miatt.
Másnap visszamentünk. Korábban indultunk, hogy ne kifulladva érkezzünk. Úgy döntöttem, hogy az időhiányra fogom a hétfői kimértséget a vezető óvónő részéről, mert egészen másmilyen volt. Kedvesen mosolygott, végighallgatta a problémánkat, és bár nem biztatott annyira, mint a kilóra megvett óvónő, azt sem mondta, hogy nem érdemes megpróbálni. Tényeket közölt. Sok a gyerek a körzetben, most is teljes létszámmal üzemelnek. Azt javasolta, hogy áprilisig várjunk, addigra kiderül, hogy milyen változások lesznek, azaz jövőre vagy csak azután kell Gergőt beíratni.
Áprilisban lesz a nyílt nap, ami minden évben van, és tavaly már el akartunk menni, de a védőnő lebeszélt, hogy csak az új csoportot kapó óvónők vannak ott, meg egyébként is korai. Már bánom, hogy hagytam magam. Nem is értem, hogy sikerült. A vezető óvónő sem értette, hogy miért mondott ilyet, mert állítólag mindenki ott van, és ebből a szempontból nincs olyan, hogy korán. A következőre elmegyünk, akkor már azt is tudjuk, mikor kell beíratni Gergőt. Akkor írunk egy kérvényt a kerületi óvodaközpontba, amiben megindokoljuk, miért szeretnénk, ha a kiválasztott óvodába járna Gergő. Végső esetben ott van a körzetesítés, de az csalás és nekem nem tetszik. :( Ha nincs más megoldás, muszáj lesz, mert ezt azt óvodát akarjuk.
Igen, megint bonyolítani kell a dolgokat, anélkül nem tudunk élni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése