Azért az elég rosszul tud esni, amikor 22.10-kor már harmadszorra sem sikerült az altatás, a nappaliban megy az autókázás, és eszembe jut, hogy még vár rám a teregetés, és sírásra áll a szám, azt mondja, hogy ne sírjak. Kérdezem, hogy miért. Valami kedvességet várok, de helyette azt kapom, hogy azért ne sírjak, mert nincs rá okom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése