Karácsony vagy valami olyasmi

Holnap Karácsony. A naptárban ez áll, én valahogy mégsem érzem még. Volt már ilyen, ehhez hasonló, de akkor még időben megérkezett az érzés. Most valahogy nem. Van fa -bár nem igazi, de fa-, holnap felteszem az ablakdíszt, az égősort, szombaton jönnek anyuék és Péter családja is, hogy együtt ünnepeljünk. Talán akkor majd karácsonyi hangulatom lesz. Remélem.

Nem mondom, hogy nem sejtem, miért nincs karácsonyi hangulatom, mert nagyon is tudom. Mással vagyok/vagyunk elfoglalva. Az utóbbi pár napban lelkesen festettünk, végre elkészült a gyerekszoba fala is. Ma este összeszereltük a babaágyat, feldíszítettük a kimosott ágyneművel, a forgóval, és bekapcsoltuk a zenélőkét. Nekünk tetszik. Majd kiderül, a gyerek mit szól hozzá. :)

Holnap még pakolnunk kell. Van még néhány doboz meg zacskó, amit el kell súvasztani ide-oda. Legalább addig, amíg nem bővül a szekrényparkunk. Kell még a hálószobába, a gyerekszobába és az előszobába is, de majd később. Addig maradnak a dobozok, már rendszerezve, amennyire lehet. Soha többet raktár, főleg nem a gyerekszobában. Annak vége. Hamarosan más funkciója lesz. Már nem vagyok türelmetlen. Iszom a málnalevél teát, alkalmazom a mandulaolajat a -véleményem szerint- megfelelő helyen, iszom a vitamint, és várok. Kész a babaszoba, a kórházas cuccom is ki van mosva, a babaruhák is száradnak. Nagy baj nem lehet.

Tegnap egész nap úton voltunk. Egyrészt az APEH-be kellett mennem, mert a kiküldött folyószámla egyenlegem szerint van egy tisztességes tartozásom. Telefonos egyeztetés a munkaügyi központos ügyintézőmmel. Kiderült, hogy nem felejtette el bejelenteni tavaly szeptemberben, hogy ők, azaz a munkaügyi központ fizeti a tb-met, amíg munkanélkülin vagyok, és az APEH rendszerében ezt látniuk kellene. Tegnap beslattyogtam, és egy laza 30 perces várakozás után kiderült, hogy igaza van. Az ügyintéző csaj bevallotta, hogy a rendszerükben nincs semmi hátralék, csak az APEH malmai lassan őrölnek, nem érték utol magukat papírügyileg. Hát, köszi.

A másik feladat az volt tegnapra, hogy szerezzünk nekem valami olcsó, de nem túl műanyag, elől gombos hálóinget a kórházi napokra. Azt hittem, ez könnyebb feladat. Belejtünk egy kínai boltba, leakasztunk egy elfogadható mintásat -lehetőleg paradicsommadár nélkülit-, és boldogan hazatérünk. Ehelyett dolgunk végezetlenül hagytunk el néhány kínai boltot (majdnem 3000 Ft volt a paradicsommadaras verzió...), a Tescot (ha már erre jártunk, vettünk néhány alapvető élelmiszert, hogy ne legyen fölösleges az út), majd az Arena Plazaban kötöttünk ki, hátha a leárazások segítenek. Hát, nem. Mégsem tértünk haza üres kézzel, mert a H&M-ben sikerült beszereznem egy pamutfelsőt 700 Ft-ért. Válság ide vagy oda, ez a kihagyhatatlan kategória. :) Hálóinget meg anyutól szerzek. Már felajánlotta korábban, hogy van neki néhány pont a célnak megfelelő darabja, de nem akartam elszedni tőle. Tegnap elfogadtam az ajánlatát. Anyu hálóingeiben fogok virítani nyilvánosan. Azt hittem, ez később jön el. :)