Nem a mi ötletünk volt. Tulajdonképpen a létezéséről sem tudtunk egészen addig, amíg be nem tette a lábát (mind a nyolcat) a lakásba. Persze, némi segítséggel vitte véghez. Csomagolásban. Gergő kapta ajándékba. Először úgy voltam vele, hogy szép, színes meg minden, de egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy nagy sikert fog elérni Gergőnél.
Először a kiságy bal oldalára tettem abban a reményben, hogy Gergő majd jól arrafelé fordítja a fejét. Nos, pont lesz...ta, ahogy minden mást is a kiságyban. Arra fordítja a fejét, amerre akarja. :) Egyedül a forgó-zenélő-belógatós cucc nyerte el a tetszését, már régóta figyeli és nevet rá, ha bekapcsolom.
Tintahal pályafutása azzal indult, hogy fogtam a játszószőnyeg áthidalóján lógó oroszlánt és levettem. A helyére pedig felakasztottam Tintahalat. Mivel sokkal nagyobb az oroszlánnál, majdnem a játszószőnyegre ér a lába, így arra figyelni kell, hogy Gergő feje ne kerüljön alá, de egyébként tökéletes. Először semmi reakció, aztán arra lettem figyelmes, hogy nagyon nézi, kokettál vele, nagyban csápol és magyaráz neki. Tegnap valamiért kimentem a szobából pár percre. Hallottam, hogy megy a kommunikáció, aztán csend. Erre mentem vissza:
Azóta csak mélyült a barátság. Előszeretettel ragadja meg a lábait, húzza, rángatja. Tetszik neki, hogy csörög, zörög, kocog. Tintahal pedig tűri a rángatást, figyelmesen hallgatja az élménybeszámolót, -neadjisten- a panaszkodást. Ez a dolga. :)
Azt pedig csak halkan jegyzem meg, hogy először azt hittük, polip. :)))
hat ez egy igen tunderi kep :)
VálaszTörlésNagyon cuki :-) megnéztem a honlapot, amit belinkeltél, és egy csomó tök jó dolgot találtam rajta. Köszi
VálaszTörlésAkkor azt hittem, egyszeri alkalom lesz Tintahal karkötőként való viselése, de azóta rendszeresen előfordul. :)
VálaszTörlésNekem is tetszik a többi játék is, bár ebben a kategóriában egyöntetűen Tintahalat szavaztuk meg győztesnek. Mindhárman. :) Van még egy Bendy, a bogár is, azt is kapta Gergő, de egyelőre a járóka sarkából várja, hogy eljöjjön az ő ideje. :)