Amióta Gergő betöltötte a 6 hónapos kort, ma először aludt vissza reggel. Volt ugyan egy egyórás risza, de visszaaludt. Azért lehet, mert ma mintha kicsit enyhült volna a hőség. Ezalatt azt értem, hogy csupán 27 °C van a lakásban.
Tegnap jelenésünk volt a gyerekorvosnál. 6 hónapos státusz. Komolyan hangzik, de nem sokban különbözött bármelyik másik alkalomtól. Eddig mindig nyitásra érkeztünk, mert csak annyit mondott a doktornő, hogy menjünk aznap, most először viszont időpontra mentünk, 8.45-re. Lelki szemeim előtt láttam egy faltól falig emberekkel megtelt várótermet, felkészültem a hosszas várakozásra. A maga 6 hónapos korával Gergő már nem számít olyan kicsinek, aki soron kívül behívnak. Péter nem tudott velünk maradni, csak kirakott minket a rendelő előtt és húzott haza dolgozni. Nagy levegőt vettem és betoltam a babakocsit a váróba. Alaposan meglepődtem, ugyanis összesen egy anyukát és egy apukát láttam fejenként 1-1 gyerekkel. Nem volt vészes. Gyorsan sorra kerültünk. Éppen csak annyira volt idő, hogy pár szót váltsunk a kint várakozó anyukával, már mentünk is be. Nem nagyon értem, hogy honnan tudja a gyerekorvos-védőnő (a továbbiakban gyo-v) kombó, hogy mindent tud-e Gergő, amit egy 6 hónaposnak tudnia kell, mert a mérlegelésen, fej- és hosszúságmérésen, valamint a fonendoszkópozáson kívül nem néztek semmi, pedig a kiskönyvben van mindenféle klassz dolog, amit lehet pipálgatni. Tulajdonképpen tök mindegy, mert mi itthon már régen kipipáltuk ezeket gondolatban, de akkor is. A mérésnél két vicces eredmény is született. Az egyik a tömeg, ami hajszálpontosan ugyanannyi lett, mint itthon az éhgyomri, a másik a testhossz, ami pedig kevesebb lett annál, amit mi kb. 1 hónapja mértünk. Nem fűztem hozzá semmit, csak magamban kuncogtam. Nem lehet 64 cm, ha lassan el kell csomagolnom a 68-as rugdalózókat, mert feszül a lábán. :)
Indultam volna haza, amikor Gergő egyértelmű jelét adta, hogy megéhezett. Mivel Péter nem tudott maradni, így gyalog mentünk haza, mérlegeltem, és úgy döntöttem, nem vágok neki a kb. 20 perces útnak úgy, hogy Gergő éhes. Megkérdeztem, hova vonulhatok el, és a védőnői szobába irányítottak. Gergő boldogan kortyolgatott, és jól be is aludt. Az sem zavarta, hogy közben bejött egy másik védőnő egy kisfiúval és az anyujával státuszvizsgálatra.
Az orvosi-védőnői rendelőt is megjelöltük. Mi lesz a következő? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése