Úszás

Amikor megláttuk, hogy van ilyen kupon, nem sokat gondolkoztunk rajta, gyorsan megvettük. Egy ideje már foglalkoztunk a témával, hogy jó lenne Gergőt babaúszásra vinni, de eddig csak a terv volt meg. Kerestük a megfelelő helyet és időpontot, de csak a nézelődésig jutottunk. Kellett egy lökés. Ez a kupon pont ilyen volt. Már csak arra kellett vigyázni, hogy ne járjon le. Egyik nap fogtuk magunkat és elautóztunk a Pólus Hotel uszodájába egy nyílt napra, majd nem sokkal később újra, hogy életében először olyan vízbe mártsuk Gergő habtestét, ami hűvösebb a testhőmérsékleténél. Nem számolva azt, amikor itthon hűvösebb vízbe fürdettük, ahogy tanácsolták, hogy ne érje váratlanul az uszoda vízének hőfoka. Itthon nagyon tetszett neki a lubickolás, úgyhogy nagy reményekkel érkeztünk az első foglalkozásra.

Úgy döntöttünk, Péter megy be Gergővel a vízbe, én pedig a partról fényképezem őket. Ennek megfelelően én csak nylonzacskót húztam a cipőmre, Péter viszont nekivetkőzött. Vettünk Gergőnek egy úszógatyát, ami remekül kiváltja az úszópelenkát, így azt nem is kell venni. Sokkal jobb, ha megfelelően van rögzítve, nem mozdul el. Mondjuk, drágább is volt egy úszópelenkánál, de csak egyszer kellett megvenni. Olyan, mint egy kis rövidnadrág. A nyílt napon láttuk a gatyákat a többi gyereken, és úgy döntöttünk, nekünk (azaz Gergőnek) zöldet, esetleg sárgát szeretnénk. Nincs baj, a kékkel, de ha lehet mellőzzük, a legtöbb kapott ruhája kék. Amikor aztán lejutottunk a gatyavásárlásig, a csaj beletúrt a dobozba, és nagy nehezen talált egyet Gergő méretében. Választhattunk: elfogadjuk ezt, vagy kopasz hátsóval mártjuk a vízbe a gyermeket, amit nyilván nem engedtek volna. Elfogadtuk. Szerencsére nem rózsaszín volt ez az utolsó darab, hanem sötétkék. Határeset. Inkább ez, mint a semmi. Azóta megszerettem, ez Gergő úszónadrágja és semmi más.

A foglalkozás bemelegítéssel kezdődött: mondókára mozgatás. Gergő imádta. A vízben aztán nem volt olyan mosolygós, de nem is sírt. Volt olyan baba, akit pár perc múlva ki kellett vinni, olyan kétségbeesve sírt, pedig nem először voltak. Kiderült, hogy a szokásosnál hűvösebb volt a víz. Gergő jól tűrte. Igaz, hogy nem kacagott hangosan, de nem is sírt.

A szauna is kipróbálásra került; az oktató csaj tanácsára hosszú, tömött sorban vonultak a szülők megmelengetni az úszás alatt átfagyott csöppségeket. :)

Úgy tervezzük, őszre veszünk bérletet, de még nem látjuk a beosztást és az sem tiszta, hogy mehetünk-e szombatonként. Egyedül nem tudom kicipelni Gergőt a Pólushoz bkv-val. :( A szombati közelebb is lenne, meg aztán akkor Péter tuti nem dolgozik. Majd meglátjuk.