2013. május 10., péntek

Óvoda

Megtörtént. Nyilvántartásba vették a legényt. Nem mondom, hogy jól vagyok. Most kivételesen nem maga az óvoda a bajom, hanem a tény, hogy megnőtt. Hm.. ez sem hangzik jobban. Persze, természetesen élvezem, hogy egyre nagyobb, ahogy okosodik, nyílik a világ felé, csak -ahogy unokatesóm fogalmazott annak idején a 35. szülinapján- azt hittem, ez később jön el. Összerándul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy nemsokára eljön a nap, amikor a kis kezét átadom az óvónőnek, elbúcsúzunk, és csak órák múlva kapom vissza. Na, tessék... rámjött a bőgés.

Beírattuk a körzetes óvodába, mert -egyelőre- ide tartozunk, itt kellett jelentkezni. Jeleztük, hogy nem ide szeretnénk majd járatni, ezért kitöltöttünk egy nyilatkozatot ezzel kapcsolatban. Indoklást is kellet írni, aztán majd írnak e-mailt a döntésről. Konkrétan nem tudom, milyen döntésről, úgy értem, hogy a kiválasztott óvodával vagy a körzetessel kapcsolatos döntésről, de majd kiderül. Legkorábban januárban lesz aktuális, addig pedig még sok dolog történhet.

Egyébként kicsit finomodott az óvodával kapcsolatos véleményem. Továbbra is azon vagyunk, hogy a kiválasztott óvodába járhasson, és meg is teszünk minden tőlünk telhetőt, hogy így legyen, de már nem tartom óriási katasztrófának, ha mégsem jön össze, ha mégis ide kell járnia a sarokra. Mondjuk, vannak fenntartásaim, mert az óvoda bejáratával szemben hamarosan le fognak bontani egy düledező házat, ami valószínűleg nem kis porral fog járni, és az udvar egyik része nagyon közel van hozzá. A többiek nyugtatnak, hogy nem eszik olyan forrón a kását, nem most lesz az, amikor lebontják a házat, és arra a részre különben is csak a nagycsoportosok szoktak menni, nem győztek meg. Gergő is lesz egyszer nagycsoportos, és ha valóban nem kapkodják el a bontást, akkor talán pont a porban fog játszani. Szóval, igaz ugyan, hogy nem tartom már annyira borzasztónak ezt az óvodát, mégsem került előre a listán.

Egyébként ez az egész óvodai félelem szerintem csak bennem van, Gergő imádná. Persze, az első napok biztos nem mennének teljesen simán, de erre van a beszoktatás. Nekem lesz nehezebb, ebben biztos vagyok. Szerintem az anyaságban az egyik legnehezebb dolog az elengedés. Nekem legalábbis az.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése