Az egyik napos délelőtt felkerekedtünk Gergővel, hogy megszerezzük a megrendelt iránytűt. Ha már lúd, legyen kövér, úgyhogy bementünk a Westendbe, és vettem derékszögű és hosszú vonalzót, miliméterpapírt meg 360°-os szögmérőt. Ezekkel, és egy Andi által adott sablonnal felvértezve rajzoltam, mértem, vonalakat húztam, bejelöltem, megállapítottam, szörnyülködtem, megkönnyebbültem.
Az első megkönnyebbülés az volt, hogy a konyha nem teljesen a karrier területre esik, hanem pont az a rész csúszik át az önművelésre, ahol a konyhabútor van, ami abból a szempontból szuper, hogy nem kell lecserélni. Mindenki megkönnyebbbült. :)
A következő felismerés, ami annyira nem tetszett, hogy a gazdagság területet szinte teljes egészében kisajátítja a fürdő és a WC. Az volt az első gondolatom, hogy nekünk annyi, ezzel nem lehet mit kezdeni, hiszen tele van fémmel (színnel, formával, anyaggal). Gyorsan közöltem Péterrel, hogy a fémpolcokat le kellene szerelni. Ő azt ugyan nem, de ha gondolom, lefesthetem zöldre. Hm... nem pont erre gondoltam, de először örültem, hogy egyáltalán hajlandó meghallgatni. Aztán azzal jöttem, hogy át kellene festeni a fehér törölközőinket zöldre. Fél másodperce összehúzta a szemöldökét, aztán azzal állt elő, hogy ő hallott már olyan textilfestékről, amit a mosógépben lehet használni, olyan szerezhetek. Kerestem a Westend hobbiboltjában és a drogériákban, de csak feketét találtam (talán a hobbiboltban kék is volt), azt is horror áron. Elkámpicsorodtam, de itthon találtam egy cikket, ami alapján elkezdtem keresgélni a neten, és úgy döntöttem ide elmegyek a közeljövőben.
A gua számainkat összevetettem a lakás kiértékelt alaprajzával, és próbáltam megkeresni, hogy lehetne megoldani azt, hogy mindenki megfelelő helyen aludjon (Péter: 3, én: 9, Gergő: 9). Két hálószobánk van; az egyiket a 9 és a 2 terület osztja ketté, a másikat a 8 és a 4. Ha az ideális irányokat is figyelembe vesszük, az a legjobb megoldás, ha szobát cserélünk Gergővel (jelenleg az övé a 4-8-as szoba). Péter először furcsán nézett, de látta, hogy komolyan beszélek, úgyhogy nem ellenkezett (nagyon).
Az alaprajzzal a kezemben szaladgáltam a lakásban, közben folyamatosan vizsgáltam az öt elem támogató és romboló ciklusáról készült ábrát. Elsőként azt szerettem volna eldönteni, melyik fal milyen színű legyen. Szerencsére nem tegnap festettünk, bár nem is terveztük mostanában, de ráfér a lakásra egy festés. Ebben Péter is egyetértett, csak annyit kért, első körben próbáljuk meg azokat a színeket használni, amiből maradt az első festéskor. Ennek semmi akadálya, ugyanis minden szín használható, csak némelyik máshova. Az első olyan délután, amikor Gergő nem óhajtott aludni, és már semmi sem volt érdekes, az idő pedig pocsék, festősruhát öltöttünk, és zöldre festettük a WC-vel szemközti falat, ami addig sárga volt. Nem csak azért jobb így, mert tudom, hogy az oda jó, hanem jobban is tetszik.
Elkezdtem megtisztítani a Péter anyujától örökölt díszpárnákat és függönyöket. Biztos gondolják a szomszédok, hogy nem vagyok normális (és igazuk is van :D), mert már hatszor átmostam sóval gyorsprogramon őket (nem a szomszédokat), bár ők csak azt látják, hogy pakolgatom ki-be őket. Még várok egy napos időt, amikor az utolsó kört megcsinálhatom, aztán kimosom rendesen, és lehet őket használni. Ugyanezt meg kellene tenni az ülőganitúrával, de nem fér bele a mosógépbe... Díjazom, hogy Péter nem röhög ki hangosan. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése