2013. október 30., szerda

Október sűrű vége

Mikor rohant így el a hét? Az előbb még kedd volt, most meg már egy másik is elmúlt. :O Azt sem tudom, milyen hónap van, azaz nem nagyon bírom elhinni, hogy október. Pénteken Gergő mindenáron Péterrel szeretett volna játszótérre menni, aki végül félretolta a munkát és lementek. Amikor kész lettem az ebéddel, telefonáltam, hogy jöhetnek, de nem vette fel. Sportcipő fel és úgy, ahogy voltam, játszósruhában lementem a játszótérre, hogy összeszedjem őket. Megtaláltam az összes gyereket a házból anyukákkal együtt, de az enyém sehol. Mondták a többiek, hogy az előbb még ott voltak, de nem tudják, merre mentek. Mindegy, az ebéd kész, leültem a padra, élveztem a napsütést és vártam a család felbukkanását. Amikor ez megtörtént (lementek a Duna-partra), átvettem Gergőt, hogy Péter felmehessen dolgozni, aztán mentünk ebédelni. Hihetetlen ez az őszi napsütés. :)

A szombati nap nem sikerült ilyen szépre. A nap se sütött annyira (nem volt hideg, de nem volt annyira meleg), ráadásul a piac-Allee túra után olyan jól sikerült egyetlen metakommunkációs kézmozdulattal megbántani, hogy még most sem nagyon dolgoztam fel. Amikor úgy gondolom, hogy feldolgoztam, akkor eszembe jut, és kiderül, hogy mégsem. Már képes vagyok beszélgetni, de a tüske még megvan.

Néha úgy érzem, ülök egy széken és haladnak mellettem a napok. Már meg sem próbálom felvenni a ritmust, csak reggel átgondolom, mi szerveződött az adott napra, és annak megfelelően tenni-venni. Pár hete tudom, hogy csütörtökön Halloween buliba megyünk. Sokáig ez volt az egyetlen program a hétre. Tervezgettük a jelmezeket, néhány hozzávalót be is szereztünk, bevásároltunk az ijesztő/gusztustalan/morbid ételekhez. Hétfőn aztán telefonált a húgom sógornője, hogy szerdán -azaz ma- jönnének, mert pár napra mennek anyuhoz, ma estére szeretnének odaérni, útközben felugranának hozzánk. A felugrás nem vendégség ugyan, de azért készülni kell rá, igényel némi szervezést. Annyira rákészültem a szerdára és a csütörtökre, hogy közben elfelejtettem visszaszólni, hogy pénteken tudunk menni Szadára vendégségbe. Kicsit sem volt kellemetlen, hogy rám kellett írni, hogy megbeszéltük-e, megyünk-e... :/

Kattog az agyam, hogy mit felejtettem el. Úgy rémlik, valamit megbeszéltünk 2-ára, de ha megfeszülök, sem jut eszembe. Az is lehet, hogy semmit, de az elmúlt és az elkövetkező napok sűrűségének tükrében eléggé valószínűtlen. Remélem, időben kiderül, nem pedig utólag szól valaki, hogy jól elfelejtettem valamit!

Lehet, hogy a piac... igen, ahogy járatom az agyam, elég valószínű, hogy azért akadt be a másodika, mert szombaton nagyon megörültem, hogy nem elsejére esik szombat, nem lesz zárva a piac, hanem mehetünk beszerezni a heti zöldség-gyümölcs, és a havi húsadagot. Félek, hogy ilyen egyszerűen nem úszom meg a hétvégét, de örülök, hogy valami eszembe jutott. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése