Csillaghullás

Tegnap úgy volt, hogy Péter elmegy a házimozis összeröffenésre többedmagával, aztán felvesznek engem, és megyünk a Hármashatár-hegyre csillaghullást nézni. Miután mindenki ilyen-olyan indokkal lemondta a bulit, mi meg már láttuk a filmet, kimaradt a mozizás, és csak a csillaghullásra koncentáltunk. Péter javasolta, hogy ha már így alakult, indulhatunk korábban is. Kérdőn néztem az égre, aztán rá. -Világosban? Ekkor a homlokára csapott, és nem fűzött hozzá semmi többet. :)

Sötétedés után nekivágtunk. Azt hittük, felmegyünk, keresünk valami jó csendes, nyugis helyet, ahol békésen várjuk a csillagokat. Aha, persze. Akkora érdeklődés kísérte az eseményt, hogy alig tudtuk letenni Kisautót. Végül szerencsénk volt, mert egy elég jó hely felszabadult, nem messze onnan pedig le is tudtuk teríteni a pokrócot. Nem volt éppen összkomfortos, mivel a fejünk lejjebb volt, de egy ideig bírtuk. A gyerek kevésbé, állandóan ficánkolt.

Megtekintettük a Nagy- és a Kisgöncölt, elbeszélgettünk a Sarkcsillagról és az Esthajnalcsillagról, kifejtettem Péternek, hogy a csillagászat nem kifejezetten a csillagképekről szól -miután nem értette, hogy lehet az, hogy csillagászat szakkörből írtam a szakdolgozatom, és nem vágom csípőből a csillagképeket-, helyezkedtünk, forgolódtunk, majd miután majdnem kiakadt a derekam, hazaindultunk. Úgy jártunk, mint a kismacska a viccben, akit elvisz az apja csajozni, de megcsúsznak a tetőn, és miután órákat lógnak az ereszcsatornáról, a kismacska megjegyzi, hogy már dugtak eleget, menjenek haza. :) Mi is jól kiszórakoztuk magunkat, és hazajöttünk. Péter látott egy árva csillagot lehullani, én elvétettem, mert a Nagygöncöl rúdjával voltam elfoglalva, pedig azt már számtalanszor láttam. Így jár, aki béna. Ha az idén már nem is, de jövőre újra megpróbáljuk.

Többször eszembe jutott már, de eddig senki sem tudott kielégítő választ adni arra a kérdésre, hogy milyen hármashatár miatt kapta a hegy a nevét. Itt volt a remek alkalom, hogy utánanézzek, ha már megmásztuk, még akkor is, ha kocsival. A Wikipédia szerint a 19. században kapta a nevét, mert 1873-ig a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös határa. Ma ez a csúcs a II. és a III. kerület határán fekszik. Megint okosabb lettem. Azt hittem, simán a II. kerületben van, és valami ősi történelmi múltra gondoltam a hármashatárral kapcsolatban. Azt is megtudtam, hogy nem egybe kell írni, mert az Budapest egy városrésze a III. kerületben. Hogy mit meg nem tud az ember a csillaghullás kapcsán! Nem mellesleg a nappali ablakából látni a Hármashatár-hegyet. :)