Nem szándékosan csempésztem rejtvényt az előző bejegyzésbe, csak lyukas az agyam. Jó volt a tipp, a kék pillangóknak nagyobb esélyük lenne nálam, amennyiben tervezném a blogra pakolásukat. Persze, január elejéig semmi sem biztos, de egyelőre a vizsgálatok azt mutatják, hogy nem kell Barbie babát vennem az elkövetkező 5-10 évben. :) Amikor a 10. héten végre sikerült elvonszolnom magam, az orvos megkérdezte, mit szeretnénk. Mondtam, hogy nincs kifejezett preferencia, de a családtagok kivétel nélkül kislányt éreznek, így erre ráálltunk. -Szeretné tudni? -Miért, már lehet? Akkor persze. Addig mozgatta a cuccost, amíg meg nem találta, amit keresett, és mutatta, mit kell néznem. Úgy néz ki, kisfiúval van dolgunk.
A következő ultrahangon megerősítette a nemi hovatartozást, aztán eljött a harmadik, amikor anyu is velem jött. Izgatottan szegeztük a tekintetünket a monitorra, és kérdeztük az orvostól, hogy még mindig fiúnak látja-e. Nem tudott válaszolni a kérdésünkre, ugyanis a gyerek nem volt hajlandó mutogatni magát. Törökülésben, egyik karjával lazán támaszkodva a térdén, félrebillent fejjel aludt.
Most itt tartunk. Legközelebb szeptember elején megyek, ha akkor a gyerek is akarja, talán többet tudunk. Mindenesetre a család már a kiválasztott fiúnéven nevezi a gyereket, így beszélnek róla. :) Én még azért óvatosan bánok a nevekkel, hiszen láttam én már karón varjút.
A babaszoba mindenesetre nem lesz se kék, se rózsaszín, ahogy a blog sem. Sok szép szín van még a világon. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése