2013. március 19., kedd

Az élet szép

Sokszor nehezen veszem rá magam, hogy összeírjam a jó dolgokat, máskor meg (ahogy most is) egyáltalán nem esik nehezemre.
Gergő mostanában rászokott, hogy beültet a hintaszékbe, és az ölemben ringatózva alszik el délután. Valamelyik nap éppen esett hó, igazán hangulatos volt bentről nézni, közben hintázni. Akkor az is eszembe jutott, hogy milyen jó, hogy nem az utcán ért minket a hóvihar.

Átalakultak a napjaink. Még meg kell tanulni kezelni, de van olyan része, ami határozottan jobb. Vasárnap kezdődött, amikor nem aludt délután, és 18.30-kor kidőlt. Másnap hajnali 4-kor kezdte a napot, 10.30-kor már kezdte a délutáni alvást, este korábban elaludt. Ha így marad, este több időm jut másra, nem azonnal ugrom fejest a takaró alá, amikor végre elalszik. Tartok tőle, hogy holnap borul a rend, mert 10.10-kor kezdődik a Kerekítő, de bízom benne, hogy megoldja. :)

Imádom ezt a horgolás dolgot. Már minden bajom van, hogy nem jutok el egy kézimunka boltba alapanyagért. :) (Hiába alszik Gergő, Péter dolgozik, nem tud figyelni rá, nem hagyhatom itt. Meg aztán olyan szél van, hogy mindent borít az erkélyen. Nem tenném ki magam neki, ha nem életbevágóan fontos...)

Gergő imádja az ír póréhagyma levest. Azért is nagy öröm ez most, mert éppen alig eszik valamit, folyton kisperecet meg narancslét enne/inna, vagy még azt sem.

Már éppen készültem húsvéti ajtódíszt venni, amikor észrevettem a tavalyit. Pont jó lesz. Megúsztam egy fölösleges pénzkidobást.

Megerősítettük és kőbe véstük a nyaralást. Bátrak vagyunk, mert megy az egész család, de változtattunk a körülményeken, azaz mindenkinek lesz KÜLÖN szobája. Úgy értem, minden kiscsaládnak a családon belül. Érzem, hogy ez most jó lesz. :)

Sportolunk. Nem kell nagy dologra gondolni, csak úgy döntöttünk, csatlakozunk a futós barátokhoz, és ahelyett, hogy csak szurkolnánk meg süttetnénk a hasunkat (mert addigra napsütésnek kell lennie), benevezünk a 3,2 km-es gyaloglásba. Nem röhög! Ez a mi szintünk. :)

Gergő néhány dalt magától előad. Egyedül. Végig. A leginkább felismerhető a Mókuska, mókuska... kezdetű opus és Gryllus Vilmos Sorompó című száma. Sam tűzoltó főcímzenéjét pedig angolul halandzsázza, ahogy Thomas főcímzenéjéből is azt a részt, amikor a mozdonyok nevei után van egy sor jellemző róluk. (Doogon tándö áááááááán - Gordon thunders down the line)

Kegyetlenül fúj a szél, de ennek is megvan a pozitív hatása: nem kell összesöpörnöm a sok vackot, ami a fölöttünk lakóktól hullott az erkélyre. Leviszi a szél. :)

Vettünk szombaton dughagymát. Alig várom, hogy elültessem őket. Lesznek megint fűszernövényeim. Éljen! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése