2010. január 22., péntek

Direkt

Nem szívesen fogadom azokat a hívásokat, amikor nincs kiírva a hívó száma, mégis megteszem, mert néhány ismerősöm száma sem jelenik meg. Amikor ma megcsörrent a telefonom, először azt hittem, az esti találkozó pontosításáról lesz szó, de nem így történt. Mittudoménkicsodácska jelentkezett a Top Shoptól, és boldog születésnapot kívánt. Elmosolyodtam, és nem szóltam egy szót sem. Eszembe jutott, hogy esetleg felvilágosítom, de nem volt hozzá kedvem, meg aztán bunkózni sem akartam. A csendből gyorsan rájött, hogy valami nem stimmel, és nyilván ránézett a jegyzeteire, mivel gyorsan kijavította magát. Szinte láttam a listát, rajta a nevemmel, mellette kis pipával.:)

A kötelező Zavarhatom-e néhány percre? kérdés után megkérdeztem, hogy rendeltem-e valamit, mert nem tudok róla. Persze, tudtam, hogy nem. Ezt a csaj is megerősítette, és mielőtt mondtam volna, hogy nincs időm, máris elkezdte mondani, hogy a névnapom miatt rendkívüli kedvezményekre vagyok jogosult. Kösz, nem. Mondtam is a csajnak, hogy nem szeretnék semmit rendelni. Ez nem volt neki elég, elutasító válaszomat hallva az adategyeztetéssel jött. Na, itt untam meg. Megkérdeztem, hogy honnan vannak rólam adataik, ha nem rendeltem semmit. Biztos régebben, ezt válaszolta. Erőszakos volt, csak úgy szabadultam volna tőle, ha megszakítom a beszélgetést, de azt azért mégsem akartam. Hagytam, hogy elkezdje mondani, amit ő tud. A régi céges címet mondta. Megnyugodtam, nem tudnak semmi konkrét dolgot. Miután közöltem, hogy ez a cím már nem él, kérte a jelenlegit. Miért is kell nekik, ha nem rendeltem semmit, és nem kell azt kiküldeni? Katalógust szeretnének küldeni. Ja, vagy úgy! Köszönöm, nem kérek, a címemet pedig megtartom magamnak. Hallottam a csaj csalódott hangját, és kicsit meg is sajnáltam, mert tudom, milyen érzés sikertelenül telefonálni, ezért halkan bocsánatot kértem és bontottam a vonalat.

Azóta gondolkodtam a dolgon, és nem emlékszem, hogy rendeltem volna a Top Shoptól. Az igaz, hogy rendeltünk a lányokkal néhány dolgot, és az én nevemet adtuk meg, hiszen úgyis én vettem át, viszont az Ottotól és nem a Top Shoptól.

Most hívott a húgom, hogy megtalált-e engem a Top Shop, mert őt keresték, miután engem nem tudtak elérni. Legalább fény derült arra a titokra, hogy honnan tudta a csaj a számom. Azt viszont nem értem, hogy a húgom céges számát honnan tudta. Több, mint 2 éve van ez a száma, az ominózus rendelés az Ottoból pedig legalább 4 éve volt. Ki tudja, milyen adatbázisban vagyunk benne! :O

2 megjegyzés: