2010. január 21., csütörtök

Mégsem vagyok láthatatlan

Éppen Marika néninek meséltem, aki beugrott még néhány cuccáért, hogy mi volt az interjún, és várom a visszajelzést, amikor megcsörrent a telefonom. Mivel már délután 5 óra volt, nem számítottam semmi hivatalosra. Éppen ezért alaposan meglepődtem, amikor a vonal túlsó felén a fejvadász csaj jelentkezett. Nem történt előrelépés az ügyben, de legalább már tudom, miért. Szabadság ténye forog fönt. Nem az enyém, hanem az ügyben illetékesé, aki az általam megpályázott pozícióval kapcsolatban döntéshozó.

Szóval, jövő héten tuti nem lesz még semmi, de legalább nem is fogok izgulni és a telefonommal aludni, nehogy elmulasszam a fontos hívást.:)

Végre nem érzem magam láthatatlannak. Ha nem lesz az egészből semmi, a láthatóság akkor is jó.:)

Holnap meglátjuk, a bankkártyával is ilyen szerencsém lesz-e.;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése