2012. augusztus 29., szerda

Néni

Nem tudom, írtam-e már róla, vagy csak azokkal osztottam meg, akiknek szerencséjük volt személyesen is megtekinteni. Az van, hogy egy U alakú ház egyik szárában lakunk, az ablakok középre (és a szár vége felé, az U teteje felé is, de azok most nem lényegesek) néznek. Így vannak ezzel a másik szárban élők is, azaz azok, akinek befelé (is) néznek az ablakaik. Elég távol vagyunk egymáshoz ahhoz, hogy zavarjuk egymást (kivéve az ordibálást meg a kaszinózást), ahhoz viszont elég közel, hogy frankón lássuk, mi történik az erkélyeken/teraszokon. Nem is kell különösebben kukkolni, elég, ha az ember kinéz az ablakon, odakapja a fejét, ha valami mozgás van.

Tudom, milyen gyakran gyújt rá az új szomszéd, hogy ki költözik el vagy be, kinek van gyereke, háziállata, ki él egyedül vagy párban... Tényleg nem kell kukkolni, nem is teszem, időm sincs rá, de ezeket az ember összerakja. Van egy idősebb házaspár egy emelettel lejjebb. Kedves hölgyről van szó (a bácsit láttam kb. 3-szor, nincs róla véleményem), Péter találkozott már vele lakógyűlésen. Az első, ami majdnem mindenkinek feltűnik, az az erkély állapota, a rumli, ami ott van. Mindenféle elméletet gyártottunk már, az tűnik befutónak, hogy egy nagyobb lakásból vagy egy házból költöztek ide, és nincs elég helyük. Az igazságot sosem tudjuk meg, mert annyira jóban sosem leszünk. Ezzel egyébként nincs is baj. Megszoktunk. Van azonban a néninek egy olyan szokása, hogy nem szeret feltétlenül rendesen felöltözni, ha kilép az erkélyre. Ha minden van rajta, akkor tuti készül valahova. Normális esetben vagy felül vagy alul van rajta ruha. A blúzt bugyival, a rövidgatyát melltartóval hordja. Szerintem úgy gondolja, eltakarja őt a rumli, de nem így van.

Gergő szereti a nénit. Már összehaverkodtak. Ha meglátja, kiabál neki, hogy Nnnnnénnnnni! és vadul integet. Néni meg visszainteget. Legutóbb eltűnt a lakásban, Gergő szomorúan nénizett, majd újra megjelent egy kiscicával a kezében. Gergő azonnal váltott nnnnénnniről szíííszre. :) Ha kint vagyunk, mindig keresi a néni, szól neki, néz az erkélye felé. Tegnap pont kint voltunk, amikor úgy gondolta, kioson valamiért. Pechére Gergő észrevette, és hangosan közölte, hogy nnnénnni. Szinte láttam a pánikot a néni szemében, ahogy felismerte, hogy hiába a rumli, ő bizony látható akkor is, amikor nem akarja. Konkrétan bemenekült a lakásba, semmi integetés, köszönés, kismacska... Aki arra tippelt, hogy hiányos volt a néni öltözete, annak igaza van. :) Szegény most jöhetett rá, hogy nemcsak akkor látszódik, amikor teljes ruházatban pompázik, hanem bizony félpucéran is. Ennek 2 napja. Azóta színét sem láttuk....

1 megjegyzés: