Pelenka - Libero up&go

Azt gondoltam, hogy ilyen sosem kerül a be a lakásba, legalábbis nem általunk. Sejtettem, hogy kényelmesebb vele az élet, mert egyszerűbben fel lehet adni, de úgy gondoltam, nem éri meg. Először akkor bizonytalanodtam el, amikor megláttam a húgoméknál. Akkor kezdték az unokaöcsémet szobatisztaságra szoktatni, és ezt a pelenkát ő is könnyen le tudja/tudta magáról venni. Nem volt aktuális a téma, Gergő akkor még csak mérsékelten szaladgált, jól működött a hagyományos pelenka, de láttam magam, amit könnyedén ráhúzom Gergőre ezt a csodát, akár egy bugyit. Sokáig nem is beszéltünk róla...

Aztán eljött a nyaralás, amikor napi szinten jártunk a standra, ott pedig többször kellett nyilvánosan pelenkát cserélni (alapból is, meg minden csobbanás után). Azt hiszem, a második napon mentünk el a Tescoba, ahol meggyőztem Pétert, hogy kell nekünk egy ilyen pelenka, azaz egy csomag. Nem tudom, hogy csak beleegyezett vagy egyet is értett, de az mindegy is. A lényeg, hogy megvettük, és sokkal egyszerűbbé váltak a pelenkázások. Éppen elég ingyencirkuszt szolgáltattunk a sátorral (írok róla hamarosan, ígérem), így legalább a pelenkázásnak álcázott kötöttfogású birkózást megúsztuk. :)

Azóta többször bizonyította a létjogosultságát. Volt a több hétig tartó kánikula, amikor csak pelenkában nyomta Gergő végig az egész napot (amikor a szomszédasszony szerint el kellett volna kezdeni a szobatisztaságra nevelést :D). A hagyományosat simán leszedte volna magáról, ez viszont maradt. Aztán volt olyan, hogy bemenekültünk valami légkondis helyre a kánikula elől, ahol nem volt megfelelő (nekünk megfelelő) pelenkázóhely, mert Gergőt már egy ideje nem tudom úgy pelenkázni, ha oldalról tudom csak megközelíteni a pelenkázót (jó sok pelenkás szó...). Akkor sem volt könnyű, amikor csak feküdt a hátán, most viszont egyszerűen lehetetlen... Aztán voltunk vendégségben, ahol megkímélhettük a vendéglátóinkat egy jelenettől és/vagy a kicsit sem simogató és lágy hangomtól, amit muszáj mostanában bevetnem néhány dal erejéig, hogy nyugton maradjon (mostanában Angelina balerina és Thomas főcímzenéje, illetve az Egy kismalac, röfröfröf... kezdetű örökzöld a nyerő)... Akkor is ezt vetem be, ha body helyett nadrág-póló kombót adok Gergőre, és elmegyünk itthonról. Biztosabbnak érzem, ha nem lóg ki a tépőzár a nadrág alól. :)

Jól elkanyarodtam ez eredeti témától. :) A lényeg, hogy egyáltalán nem bántuk meg, hogy kipróbáltuk. Azóta már vettünk egy újabb csomagot, nem fogy gyorsan, mert tényleg csak akkor használjuk, amikor fontos, hogy könnyű legyen a pelenkázás és/vagy ne piszkálja le magáról. Ha ez nem lenne elég, akkor ott van még a 2012-es limitált kiadású mintázat tele szívecskékkel meg virágokkal. A korábbi zenés kollekció is tetszett, amit a húgomék vettek annak idején, de ez jobb. Szerintem. Imádom, ahogy Gergő cipeli a fenekén a tenyérnyi virágot vagy szívet. :)