Húsvéti bejegyzésre készültem, de annyira szuper napunk van eddig, hogy inkább egy ilyenhez van kedvem. :)
Süt a nap. SÜT A NAP! Nem fagyunk kockára. :)))
Locsolkodni jó. Nem festettem tojást, nem vártam a locsolókat, inkább én is házhoz mentem a fiúkkal. A házban lakó lányok ugyan elmenekültek (nagyszülőkhöz mentek), de azért találtunk meglocsolni való virágszálat. ;) Most alszik a hős, de délután folytatjuk a mulatságot.
A marcipános kalács még mindig finom. Tojás helyett abból vittem a locsolkodók családjának. :)
Ilyen még nem történt: kihajtott az elvirágzott orchideám. Pár hete vettem észre, mintha valami alakulna. Mára óriási hajtás ficcen a száron, és azon is van ígéretes szem, amiből szerintem újabb hajtás lesz. Végre egy orchidea, ami szeret itt lenni. :)
 |
| Ilyet még nem láttam a saját orchideáimnál. :) |
Gergő végig tudja a Zöld erdőben jártam kezdetű locsolóverset. Ha olyanja van, elő is adja, de egyelőre csak a kocsiban mondja végig. Az utolsó helyszínen már hajlandó volt elmondani az utolsó két sort. Haladás. :)
Alig hiszem el, de hallgat rám, ha azt mondom, álljon meg. Az utcán, a teremgarázsban, bevásárláskor. Tetszik. Valamelyik nap altatáskor simogattam a hátát, ő meg vezényelt. Állj!-nál megállítottam a kezem a hátán, ahol éppen jártam, Mehet!-nél folytattam. Így ment ez kb. 10 percig, amíg el nem aludt. :)
A horgolás terápiának sem utolsó. Megnyugtat.
Érzem, hogy lassan, de biztosan érkezik a tavasz. Kezdek feltöltődni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése