A tegnapi vihar eléggé megtépázta a családot. Gergő és én szabályosan kidőltünk; öntudatlanul horpasztottunk a kanapén. Arra még emlékszem, hogy óriás cseppekben elkezdett esni az eső és friss illat érkezett a nyitott ablakon keresztül, de másra nem. Egy ideig harcoltam, keményen küzdöttem, de elvesztettem a csatát, Álommanó legyűrt, csatlakoztam Gergőhöz, aki már akkor jó ideje Álomföldön hancúrozott.
Péternek nem volt lehetősége a csatlakozásra, dolgoznia kellett. Minden alvás ellenére este megint nem volt szükségem ringatásra. Képzelem, ő mennyire fáradt lehetett a délutáni szunyóka nélkül.
Ma reggel Gergő korán kezdte a napot. Nem tudom, mikor csinált ilyet utoljára: 6 óra előtt ébredt és benyújtotta az igényt a reggeli elfogyasztására. Mit 6 óra előtt?! Ezzel azt sugallom, hogy nem sokkal 6 óra előtt ébredt, pedig alig múlt 5 (azaz öt) óra. Az még nem is reggel. Nálam ez még erősen hajnal. Nem baj, nem volt mit tenni. Látszott Gergő arcán, hogy nem viccel, így elkezdtük a reggeli rutint. Pelenkacsere, ruhacsere, reggeli első felének elfogyasztása, bandázás a nagyágyban, a reggeli második felének nagyágyban történő elfogyasztása. Eddig nagyjából ugyanúgy történt, ahogy máskor. Hanem, ami ezután jött... Először csak Péter kómált be. Még ez is normális, így szoktuk. Reméltem, hogy Gergő is követi őt Álomföldre, és akkor én is beszállhatok a csónakba, hogy csatlakozzam hozzájuk. Nem tudom, ez volt-e a sorrend, de az tény, hogy mindhárman áteveztünk. Amikor felébredtem, gyanús volt a dolog, kérdeztem Pétertől, figyelte-e az órát. Álmosan rápillantott, és azonnal kinyílt a szeme: 9 óra volt. :) 10-re a város másik végében kellett lennie, azaz összesen alig 30 perce volt a kávézásra, felöltözésre, reggeli pepecselésre. Lehet, hogy sikerült, mert ilyen gyorsan még nem láttam őt elkészülni.
Szeretem az ilyen reggeleket. Nincs jobb dolog annál, amikor még vissza lehet aludni, és a család is partner benne. Gergő megint alszik. A tízórai elfogyasztása közben átevezett. Az élet szép. :)
Hihetetlenek vagytok ezzel az alvással... Borzasztóra irigykedem, nálunk egy év alatt EGYSZER SEM történt olyan, hogy 1: Peti mellettem elaludt volna, ahelyett, hogy a fejemre mászna 2: az elalvását ne előzte volna meg min. 20 perc séta / ringatás / autózás. :(((
VálaszTörlésDe miééééért?
Babakorodban Te aludtál szépen? Mit mond anyukád?
Állítólag én is és a húgom is végigaludtuk az éjszakákat szinte az első perctől. Genetikailag lehet ez kódolva vagy nem tudom, de az biztos, hogy nem tettünk többet az ügy érdekében, mint más. Sőt.
VálaszTörlésMondjuk, az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ritka az olyan nap, amikor Gergő bármennyi alszik napközben. Ha alszik is, azt rajtam abszolválja, ami tulajdonképpen olyan, mintha semmit sem aludna, mert túsz vagyok, amíg alszik. :)
Aha, genetika, köszi, ez elég volt. :)
VálaszTörlés(Én állítólag 3 éves koromig nem aludtam egyszerre többet, mint pár óra (2-3)... szóval csak magamat szidhatom...)
Csak mondtam valamit ezzel a genetikával, igazából fogalmam sincs. Fürdetés, vacsora, beájulás reggelig. Minden este ez a menetrend, és az sem változtatott rajta, hogy visszaköltöztünk a hálószobába. Tényleg nem tudom, miért van ez így, de tetszik. :)
VálaszTörlésAz igazat megvallva, nálunk kb novemberig volt ez, (este 10kor fekvés és 8kor ébredés, közben egy nyikk sem) de akkor elkezdett mászni és véget ért a jó világ. Onnantól kezdve először heti 1x, aztán 2x, aztán 3x kelt míg eljutottunk addig, hogy egy héten 7 éjszaka is felkelt 1-2-3x hosszabb-rövidebb időkre. Ahogy "öregedett" csökkent az alvásszükséglete, szóval ha átalussza az éjszakát néha-néha, az azt jelenti, hogy 10-6ig alszik. (Ilyen most egy évesen kb heti 3x van (persze ha épp nem jön a foga, nem fáj a hasa vagy nem náthás).) A maradék 4 napon 10-6ig alszik szintén, de éjjel 1-2-3-4x felkel 10 perctől 2 órás időszakokra. :)
VálaszTörlésNe idegesíts! :D Még hiszem, hogy nekünk szerencsénk lesz. ;)
VálaszTörlésDrukkolunk! ;)
VálaszTörlésDe ne izgulj, így a leírások szerint azért Peti elég más természetű, mint Gergő.. :)