Rákattantam az erkélyekre. Valószínűleg annak nagy szerepe van ebben, hogy hétvégén nagyon sok szomszéd rendezgetett, takarított, pakolt vagy éppen csak napozott-kávézott a sajátján. A miénk jó nagy, óriási lehetőségeket kínál, mégsem élünk vele megfelelően. Nem használjuk ki. Nagyon tudnám, vannak terveim, de rendre elbuknak, mert nem maradnak fenn Péter szűrűjén. Az egyik ezért, a másik azért. Most ott tartunk, hogy van egy jó kis asztal-pad-székek kombó, amit még tavaly vettünk eszméletlen jó áron az IKEAban, meg egy halom lom. Használatban lévő lomok (azok nem is lomok?), de nem néznek ki jól a dobozokban. Kellene nekik egy jó kis láda, vagy valami hasonló, de egyelőre nem született meg az egyetértés köztünk, hogy milyen is legyen. Nekem már szinte mindegy lenne, csak legyen valami, aztán meglátjuk, mit tudok vele kezdeni. Olyan nincs, hogy semmit. :) Lassan az lesz, hogy szerzek valamit, aztán Péter jól megbarátkozik vele. :)
Ma este a Grace klinika alatt erkélyekről készült képeket nézegettem. Tudom, haszontalan időtöltés, inkább főztem volna helyette ebédet holnapra. :) Most erre volt szükségem. Feltöltődésre, tervezgetésre, nézelődésre. Néhány képet begyűjtöttem későbbi nézegetésre.
Mára befejeztem. Hosszú, eseménydús nap áll mögöttem/mögöttünk, de a kedvem sokkal jobb, mint reggel. Az sem zavar különösebben, hogy a nagy feltöltődés közben nem sok idő maradt a lakásra, mert ez egy ilyen nap volt. Szabadságot vettem ki. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése