Nem tudok megjegyzést írni, ezért ebben a formában reagálok erre a bejegyzésre.
Ha Budapesten élsz kisgyerekkel, tök mindegy, hány gyereked van, amíg van babakocsis, be vagy zárva egy x sugarú körbe. Halálosan boldog lennék, ha a számban lenne a 4-6-os villamos, de ahhoz, hogy megcsípjem, el kéne jutnom a Nyugatihoz. Metróval. A Forgách utcától. Ha valakinek ez sikerül, akkor mondja már el, legyen szíves, hogyan csinálta! Aki esetleg nem ismeri a megállót: nem túl forgalmas, tehát esetenként nem keveset kellene várni, amíg valaki segít lecipelni a babakocsit.
Nem mindenki lakik a belvárosban.
Jár itt ugyan valami busz, de nem láttam még alacsony padlósat, úgyhogy ez sem megoldás. 2 metrómegálló nem távolság, annyit simán gyalogolok babakocsival, de mindenhova nem mehetek gyalog...
Azt hiszem, jogos a nyávogás(om).
őőő, én egy konkrét bejegyzésre reagáltam, amit valaki olyan írt, akinek szájában a hatos villamos...nem értem mért veszed magadra? megjegyzem azért is morgok, mert én Houstonban nevelek ikreket, ahol szinte sehol nincs még járda sem, nemhogy tömegközlekedés...
VálaszTörlés"Ha Budapesten élsz kisgyerekkel, tök mindegy, hány gyereked van"
VálaszTörlésmég erre akartam az előbb, de aztán eltérültem, szóval dehogy tök mindegy hány gyereked van. ha nekem csak egy lenne és metró közelben élnék, akkor betenném szépen egy hordozókendőbe/baby bjornba, aztán irány a nagyvilág...és nem, ez nem vetélkedés, meg semmi ilyesmi, csak ha már így megszólítottál, akkor válaszolok tisztességgel;)
Nyertél. :) Járda itt azért van.
VálaszTörlésAzt nem mondom, hogy nincs ennél rosszabb város közlekedésileg, mert pl. Dublinban élve visítva sírtam a BKV után, annyira kiszámíthatatlan a tömegközlekedés, pedig akkor még gyerek nélkül próbáltam igénybe venni.
Csak annyit szerettem volna megjegyezni, hogy azért, mert máshol rosszabb, itt sem jó.
Visszaolvasva tényleg furán hangzik, hogy tök mindegy, hány gyereked van, mert azért valóban nem ilyen egyszerű, csak úgy értettem, hogy egy gyerekkel is lehet nehéz a közlekedés, ha babakocsival próbálsz mozogni. Igen, a hordozókendő lehet megoldás, de óriási ellenérzésem van vele kapcsolatban, egyáltalán nem vagyok meggyőzve arról, hogy jó a baba gerincének. Tudom, én bajom, hogy ilyen finnyás vagyok. :)
Másrészről meg nemcsak a babakocsinak van kereke, hanem a kerekesszéknek is, és őket aztán tényleg nem lehet hordozókendőbe tenni, de ez már egy másik téma. A probléma ugyanaz, csak engem babakocsi szempontjából érint(ett). :)
Nem volt célom a vetélkedés, csak nem érzem magam elkényeztetve...
Meg a hordozokendo nem mindenkinek megfelelo am, VANNAK gyerekek, akik utaljak. Arrol nem beszelve, hogy oke, egy ev alatt meg belegyomoszoljuk az inkabb szaladni vagyo gyereket, de hogy ritka az a 1.5 eves, aki megmarad benne, szerintem az tuti.
VálaszTörlésAmugy vilagos, hogy mindenki helyzetenel van rosszabb, a bezzeganya pont emiatt vicces, ha vki panaszkodik, tuti jon vki aki leoltja, hogy huhuuu az semmi, bezzeg en, bezzeg az en helyzetem es kezdodhet a van-e jogunk nyigni parttalan vitaja... :) Persze idotoltesnek kivalo, en szeretem. ;)
Nem mondom, hogy nekem rosszabb, mert tényleg nem. :) Csak annyi, hogy ha valami jobb, attól még az nem lesz jó.
VálaszTörlésBocsánat, amiért elkezdtem ezt az egészet ebben a formában, de a babakocsis közlekedés az egyik vesszőparipám...
VálaszTörlésaz én nagy vesszőparipám meg, hogy mindenkinek a maga problémája a legnagyobb és hogy nyugodtan lehet nyafogni:)- szóval nem "nyerni" akartam, szabad nyafogni, inkább csak alapvetően nagyon el vagyok kenődve azon, ahogy itt KELL élnem (és tényleg kell, gyakorlatilag nem volt választási lehetőségünk) és Houston "fényében" a Forgách utca (illetve Budapest/Európa úgy általában maga a paradicsom:) - persze ha ott laknánk, akkor ott lenne minden bajom nyilván. a hordozókból szerintem lehet elég faszákat kapni, amik talán annyira nem terhelik a gerincet - mi nem nagyon használtuk őket, mert az egész mozgásunk annyira bonyolult, meg ritkán megyünk négyen valahova, hogy akkor már inkább a böhöm babakocsi. egyébként bevallom, hogy én már hihetetlenül megerősödtem, "lazán" felkapom a kurva nehéz ikerbabkocsit, ahol muszáj.
VálaszTörlésmár megint én vagyok, csak még egyet akartam erre:
VálaszTörlés"egy ev alatt meg belegyomoszoljuk az inkabb szaladni vagyo gyereket, de hogy ritka az a 1.5 eves, aki megmarad benne, szerintem az tuti."
hangozzon ez bármilyen szörnyen is, én szerintem sokkal kevesebbet foglalkozom azzal, hogy a gyerekeim mit szeretnének, merhogy egyszerűen borzasztó nehéz két akaratos gyereket úgy navigálni, hogy a nagy akarás közben életben is maradjanak, meg jól is érezzék magukat - szóval én inkább a lehetőségeinkre koncentrálok és aztán jön az, hogy ők mit szeretnének. ezt egyszerűen muszáj csinálni (pl hiába akar kijönni a babakocsiból az út mentén mindkettő, nem engedem, mert veszélyes, hiszen nyilvánvalóan nem lehet két ugyanannyira fejletlen agyú gyereket megfelelően terelgetni). szóval nálunk baromi sok a szabály és muszáj alkalmazkodniuk ahhoz, hogy mindannyian élni tudjunk és még jól is érezzük magunkat. úgyhogy sajna nálunk inkább az az elv érvényesül, hogy "ez van, ha tetszik, ha nem" - tehát én begyömöszölöm őket bárhová, ha muszáj, megjegyzem nem is szoktak tiltakozni különösebben, elég alkalmazkodóak (gondolom azért, mert megszokták, hogy ez így megy). nem, ne aggódjatok, nem kínzom őket, tényleg pusztán olyan szabályok vannak, mint ez a babakocsis, amit egy gyerekkel nem kell feltétlen meglépni, de kettővel tényleg életmentő. tudom, hogy ez ellene megy az összes mai nevelési iskolának, viszont másképp nem lehetne. de amúgy meggyőződésem, hogy éppen emiatt elég könnyen kezelhetőek a gyerekeim, mert nagyon konkrét korlátok és szabályok vannak. igen, valószínűleg kevesebb felfedezési lehetőségük van az egykéknél, ugyanakkor cserébe ők mindig ott vannak egymásnak,ez meg az egykéknek nincs...
Jajaj... nem úgy értettem, hogy "nyertél". Nem volt célom senki lelkébe belegázolni. Igazad van, valóban mindenkinek a saját problémája a legnagyobb, és ha sétatávolságra lenne a lakástól a 4-6-os, vagy legalább egy alacsonypadlós busz, alapvetően semmi gondom nem lenne. :)
VálaszTörlésMolly, nalunk is vannak szabalyok, ugy ertem egy gyereket sem lehet kiszedni a forgalmas ut mellett a babakocsibol, barmennyire is vinnyog, mert egy ilyen kicsike gyerekre sem lehet felelosseggel vigyazni ugy, hogy kozben toljuk a babakocsit, o meg csamborog be a kocsik koze. De szerintem igenis van, aki ebbe hamarabb beletorodik, ok az alkalmazkodo gyerekek es van, aki huszonotmillioszorra is ordit, hogy marpedig o kijon, most. Persze nem jon ki, erted, de nem adja fel, azert is beprobalkozik, hiaba tudja, hogy sosem johetett itt ki meg. De ez off, reagalok inkabb a blogon.
VálaszTörlésÁgi: ja, persze, értem én, hogy nem úgy értetted, meg semmi lélekbegázolás nincsen, mondom, nyafogni minden anyának szabad, mert gyereket nevelni nehéz:)
VálaszTörlésPart (nekem az a gyanúm, hogy te Petra vagy, de nem biztos:)): persze, persze, nyilván vannak szabályok, csak úgy általában szerintem kevesebb, az egykéket valószínűleg jobban szabadjára lehet engedni - pl mindig állatira irigykedem a játszótéren csúszdázó 1,5 évesekre; az enyémek csak akkor csúszdáznak, ha véletlenül nem vagyok egyedül velük, másképp megoldhatatlan, hacsak az egyiket ki nem kötöm pórázzal valamihez, de ez iszonyú szarul hangzik:D -, persze ésszel azt is, nyilván, viszont alapvetően azt gondolom, hogy ha már eleve nagyon sok szabály van, az esetleg kicsit alakít a kevésbé beletörődő gyereken is. nem biztos persze, bár nekem azért az olyan gyanús, hogy mindkét (eléggé különböző személyiségű) gyerekem olyan jól visel mindenféle gyűrődést és korlátozást, azért gondolom, hogy talán nekünk is részünk van abban, hogy ilyenek lettek - persze fogalmam sincs, hogy igazam van-e, meg ne értsetek félre, ez nem a magam fényezése, én sokkal jobban örülnék, ha nem kéne vasladynek lennem, de szerintem az ikrekkel egyszerűen muszáj.